már nem magas az arzén

2021.11.05. 14:00

A vizünk egész Fejérben ivóvíz-minőségű

Az Országos Közegészségügyi Intézet 2017-es listája Fejér megyében három arzénérintettségű települést jelzett: nevezetesen Hantost, Lovasberényt és Polgárdi-Tekerest. Időközben megoldódott a probléma? Egyáltalán, mi az aktuális helyzet a megye ivóvízminőségét tekintve?

V. Varga József

20200908_Alsónyék_Harmincmillió nyolcvankilenc ezer forintot nyert az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. A cég ötvenegy településen szolgáltat, ahol igyekeznek passzívan vagy aktívan elérni az emb

20200908_Alsónyék_Harmincmillió nyolcvankilenc ezer forintot nyert az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében. A cég ötvenegy településen szolgáltat, ahol igyekeznek passzívan vagy aktívan elérni az emb

Az említett településeken (településrészen) megépültek az arzénmentesítő berendezések, melyeknek köszönhetően megoldódott a probléma. Az arzénmentesítés mellett a vas- és mangánmentesítés is megtörténik. Abán az ivóvízminőség javítására ammóniummentesítő épül, s hasonló készül Kálozon is – kaptunk választ kérdéseinkre a Fejérvíz Zrt.-től.

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. arról értesítette a Hírlapot, hogy esetükben a Fejér megyei szolgáltatási területükön szintén nincs arzénérintettség egyetlen településen sem.

A Fejérvíz Zrt. 115 megyei települést, illetve önálló településrészt lát el egészséges ivóvízzel, melynek minőségéről a társaság honlapján folyamatos az adatszolgáltatás településenként. A területen üzemelő ivóvízbázisok egy része karsztvíz, egy része rétegvíz, egyetlen település esetében (Ercsi) parti szűrésű víz. A vízminőség annak megfelelően változik, milyen vízbázis hasznosítása történik, annak összetétele milyen természeti adottságok által befolyásolt – tájékoztatta lapunkat Szalai Anita kommunikációs és projektmenedzser.

Országos viszonylatban a szolgáltatott ivóvízminőség te­kintetében jelentős területi eltérések vannak. Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb gondot. Az elmúlt évek támogatáspolitikájának köszönhetően (legyen szó európai uniós vagy állami finanszírozású pénzügyi forrásokról) számos fejlesztés valósult meg országszerte, amelyek a szennyeződési lehetőségek mérséklésére irányultak. Fejér megye vonatkozásában az ivóvízminőség az országos átlagnál a legtöbb paraméter tekintetében kedvezőbb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a működtetési terület vízbázisai nem igényelnék a gondos kitermelést, a folyamatos ellenőrzést és a fejlesztési igények monitoringját.

A vízminőség az alapján változik, milyen vízbázisból nyerik az ivóvizet
Fotó: Mártonfai Dénes / Tolnai Népújság

Az ivóvíznek jogszabályban meghatározott szigorú paraméterei vannak. A kormányrendelet szerint számos vízminőségi jellemző ellenőrzését kell elvégezni rendszeresen, melyeknek felső határértéke rögzített. A Fejérvíz az általa szolgáltatott ivóvizet folyamatosan vizsgálja saját, akkreditált laboratóriumában.

Fejér megyében a karsztvizek jó minőségűek. Az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét előíró szigorú jogszabályi előírásoknak minden paraméterben megfelelnek, így a kitermelést követően nem igényelnek semmiféle vízkezelést. Minimális mennyiségű fertőtlenítőszer adagolására kerül sor annak érdekében, hogy a nagy kiterjedésű hálózatokon a fogyasztókhoz eljutó ivóvíz a csapból kiengedve is jó minőségű maradjon. A rétegvízbázisokat tekintve gyakrabban jelentkeznek vízminőségi gondok, amelyek többnyire a vas- és mangánszint határérték feletti szintjéből adódnak. Ennek elkerülése érdekében állandó, körültekintő vízkezelésre van szükség. Azokon a helyeken, ahol az egyes vizsgálati jellemzők nem felelnek meg a határértékeknek, víztisztító berendezéseket kell üzemeltetni, az erre vonatkozó fejlesztési javaslatokat a vállalat a tulajdonos önkormányzatokkal folyamatosan egyezteti, kezdeményezi építésüket, szakmailag támogatja.

Összességében elmondható, hogy a Fejérvíz Zrt. által üzemeltetett vízellátó rendszereken a már lezajlott és a még folyamatban lévő vízminőség-javító programoknak, valamint a gondos, szakszerű üzemeltetésnek köszönhetően a szolgáltatott víz mindenhol ivóvíz-minőségű. Az esetenként előforduló vas- és mangánproblémák orvoslására szükség lenne további vízkezelő rendszerek kiépítésére, melyek által csökkenthető lenne a hálózatban kiülepedő vas- és mangáncsapadék mennyisége, az ezek felkeveredéséből adódó vízminőségi problémák, fogyasztói panaszok száma. Ezáltal pedig még jobban erősödhetne a bizalom a csapvíz iránt.

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. 26 Fejér megyei településen gondoskodik üzemeltetőként az ivóvízellátásról, arzénérintettség ezek egyikében sem mutatkozik – tudtuk meg Lakatos Edina sajtószóvivőtől.

Az ercsi parti kutakban nincs kiépítve víztisztító technológia

Tíz település (Adony, Belo­iannisz, Gárdony, Iváncsa, Kápolnásnyék, Kulcs, Nadap, Pusztaszabolcs, Sukoró és Velence) vízellátása az ercsi parti szűrésű kutakból történik, a rendszeren víztisztító technológia nincs kiépítve. A kitermelt víz vas- és mangántartalma nagymértékben függ a Duna vízállásától. A vízbázisból kinyert víz mangántartalma az átlagosnál magasabb, ami vízkezelés hiányában a távvezetékben és az elosztóhálózatban folyamatos kirakódást eredményez. A távvezetékből évi rendszerességgel mechanikai tisztítással távolítják el a lerakódott vas- és mangániszapot, de ezzel a módszerrel biztonságosan nem oldhatók meg a rendkívüli hibákból (például csőtörések, áramszünetek) és az időszakosan magasabb fogyasztásból adódó felkeveredés miatti vízminőség-problémák.

Az iváncsai ipari park beruházásához kapcsolódóan a Környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében tervezik kiépíteni a vas- és mangántalanító víztisztító technológiát az ercsi kútsorra, amelynek elkészültével – várhatóan 2023 év végéig – biztosítani tudják a Velencei-tó körüli és a Duna menti települések jó minőségű ivóvízzel történő ellátását.

A DRV beszámolt a Csak a csapvíz! elnevezésű online felméréséről is. Válaszadóik túlnyomó többsége egészségesnek tartja, és szívesen fogyasztja a csapvizet, és pontosan tudja, hogy hazánkban a csapvíz iható és egészséges. Jelentős részük azzal is tisztában van, hogy az ivóvíz nagyon szigorú tisztítási és fertőtlenítési folyamaton esik át, így kerül a víztárolókba, a vezetékhálózatba, majd végül a felhasználókhoz. A felmérésből az is kiderült, hogy a magánkutak létesítésével kapcsolatban kevéssé tájékozott a lakosság.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget