A pápa szentelte püspökké a ma már Soponyához tartozó, nagylángi születésű Zichy Gyulát

Vele együtt szentelte fel a pápa Székesfehérvár püspökévé Prohászka Ottokárt, Rozsnyó püspökévé Balás Lajost. Zichy Gyula 150 éve, 1871. november 7-én látta meg a napvilágot a ma már Soponyához tartozó Nagylángon. E község területéből vált ki az 1900-es években Kisláng, amely 1913 óta önálló.

Rébay Magdolna A Batthyány és a Zichy család egyes tagjainak neveltetése a dualizmus korában című dolgozata szerint Zichy Gyula 1886–1891 között a fehérvári ciszterci főgimnáziumban tanult és érettségizett jó eredménnyel. Még az önképzőkör alelnöke is volt. Teológiai tanulmányait Innsbruckban és Rómában végezte, majd Székesfehérváron szenteltetett pappá, 1895. július havában. Mint már említettük, 1905-ben lett pécsi megyés püspök. Két évtizeden keresztül, 1925-ig szolgált a Mecseknél. Több plébánialapítás, illetve templom- és kápolnaépítés is köthető hozzá nemcsak Baranya, de Tolna megyében is. Jelentékeny szerepe volt a Dunántúl című, 1911. és 1944. között működő katolikus napilap alapításában.

A krónikák pécsi működéséről bőbeszédűbbek, s azt sikeresebbként írják le, mint a kalocsait. A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje című 2009-ben megjelent könyv idéz az érsek 1935 szeptemberében, a baranyai Máriagyűdön mondott beszédéből, amelyet négyezer kalocsai egyházmegyés zarándok előtt mondott: „szívben és lélekben sohasem szakadtam el a pécsi megyétől s a Szűz Anya gyűdi kegyhelyétől”. Mindazonáltal egyéb eredmények mellett fontos kalocsai kórházbővítés fűződik Zichy Gyula nevéhez. A Nagyláng szülötte püspök és érsek 1942. május 20-án hunyt el, a kalocsai székesegyházban nyugszik.