Az eszmék tovább élnek! – Fejér megye megemlékezett az aradi vértanúkról

A forradalmi eszméket, a magyarok szabadságvágyát nem lehet eltiporni: 1848–1849 szabadsága 1867-ben, 1956 szabadsága 1990-ben érkezett el. Az áldott harcnak áldottak a vértanúi – megyeszerte megemlékeztek szerdán az aradi hősökről.

Vértanúk szerepében

Székesfehérváron csendes koszorúzásokkal emlékeztek az aradi vértanúkra a Jávor Ottó téri Corpus Hungarikum- szobornál, illetve a Halesz liget 1848-as emlékművénél. Mások mellett városi és megyei vezetők, az oktatási és a kulturális intézmények, az egyházak és hagyományőrző szervezetek képviselői. A Rákóczi-iskola diákjai a téren szerepeltek volna, ám az eső miatt végül iskolájukban mutatták be műsorukat. Mintegy 40 fiatal vett részt az előadásban, az énekkar és a prózai tagozat. A tényeket elsoroló narráció után a vértanúk utolsó szavait mondták el a játszók. Fájdalmasan szép volt az a megoldás, ahogy a mondatukat bevégző, a vértanúkat megtestesítő szereplők csendesen, egyesével a szín hátsó részére léptek, s hátat fordítottak a közönségnek.

Fényfestés a városházán

Emlékezzünk együtt mártírjainkra egy szál gyertyával! Az aradi vértanúk emléknapján az Enyingi Városvédő, Városszépítő és Hagyományőrző Társaság megemlékezést tartott az 1848-as emlékkőnél. A vértanúkra Hudy Árpád, a városvédő társaság tagja emlékezett beszédében. A megemlékezés koszorúzással, gyertyagyújtással fejeződött be. Sárszentmihályon a Hősök szobránál emlékeztek, és az általános iskola diákjai adtak műsort. Polgárdiban este a városházánál, a Batthyány-­szobornál zajlott a rendezvény. A kisvárosban Kossuth-nótákat énekeltek, s a fényfestéssel piros-fehér-zöld színekbe öltözött a polgármesteri hivatal és a Polgárdi feliratú szelfipont.

A szabadság szeretete

A csákvári megemlékezésen Illés Szabolcs polgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben egyebek között úgy fogalmazott: egy embert ki lehet végezni, egy népet meg lehet alázni, és ideig-óráig el is lehet nyomni, és el lehet hallgattatni, de a szabadság szeretetén sem a bitófa kötele, sem a puska golyója nem fog. A magyar népben pedig mindig is ott munkált a szabadság szeretete. A városvezető arra is rámutatott: a megemlékezés nemcsak a múltról szól, hiszen a jelenben történik, de a jövőnket is meghatározza, amennyiben olyan célokat követünk, amelyek a magyar nemzet jövőjére irányulnak, és amelyekért ma is meg kell harcolnunk. Igaz, nem fegyverrel, hanem a 21. század demokratikus eszközeivel. A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a Hősi Emlékművet.

Tiszteletadás, imával

Dunaújváros önkormányzatának szervezésében szerdán az evangélikus templomban tartottak megemlékezést. A templom teljesen megtelt, a résztvevők a Himnusz közös eléneklésével kezdték a tiszteletadást. Ezután Stermeczki András evangélikus lelkész mondott imát, majd a Vasvári Pál Általános Iskola 5. osztályosainak műsorát láthatták az egybegyűltek. A diákok után Csathó Gábor, az iskola történelemtanára mondott beszédet.

Perczel városa sem feledi

Móron is megtartották a nemzeti gyásznap alkalmából a megemlékezést. Bár a felhős ég az északi városban is a szomorú ünnepre hangolódott, volt esőterv. A kulturális műsort a Dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskola adta, így a zeneiskola egyik termébe húzódtak be az előadók és a nézők egy része is. Szavalat és ének váltotta egymást, és felidézték a szabadságharc dicső és véráztatta pillana­tait is. A megható műsor után az iskolások és a meghívott vendégek is a Szabadság téri emlékműhöz vonultak, és néma főhajtás kíséretében koszorút helyezett el Törő Gábor országgyűlési képviselő, ­Fenyves Péter polgármester, a német nemzetiségi, valamint a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője is.