Lovak mellett csettegők – Idén már a 22. Mihály-napi Lovas- és Pásztortalálkozót rendezték Csákváron

Az immár hagyományos találkozón ebben az esztendőben talán némileg kevesebb volt a résztvevők száma, ám akik kilátogattak, azokat a megszokott minőség és a korábbi évekből már megszokott programok várták egész nap. Volt fogathajtás és díjugratás, gulyás- és csikós bemutatók, rendeztek szépségversenyt magyar és külföldi pásztorkutyafajtáknak, nem maradhatott el a főzőverseny, és persze gyermekprogramokkal, zenei fellépőkkel és más kulturális programokkal is készültek a rendezők, valamint a helyi és a környékről érkezett kézművesek is felállították sátraikat.

Volt azonban újdonság is, amiből később hagyományt teremtenének a rendezők: megtartották az első Natúrparki Csettegőtalálkozót, amelyre a helybeli Fehér Zsolt gyűjteménye mellett egy vendégkiállító érkezett.

A csettegő hangot kiadó, kiszuperált autók alkatrészei­ből egyedileg készített szállító járműveknek, amelyeket a gyümölcs- és szőlőtermelők használnak, használtak a gazdaságukban, Fehér Zsolt szerint nem volt pontosan behatárolható fénykoruk. Ő maga sem olyan régen fogott ezeknek a régi hibrideknek a gyűjtésébe, ám a velük kapcsolatos meghatározó emléke, ami kihatott erre a szenvedélyére, gyermekkorából származik. Gyűjteményének első darabját is meg lehetett nézni a kiállított csettegők között: a Rettenet névre keresztelt, fűrészelésre alkalmas darab 1966-ban Csákváron készült a gépállomáson. Mivel a gép idővel hozzánőtt a település képéhez, ezért az 50 feletti korosztály ma is jól emlékszik rá. Zsolt két évvel ezelőtt nyomozta ki és vásárolta meg a régi masinát, amely Lórévet is megjárta hosszú élete alatt. Az első beszerzést aztán követte a többi, ma már 21 gép áll az otthoni és más udvarokban.

Rettenet mellett további, ma már értékesnek is tekinthető darabok álltak a Csíkvarsai réten, mint például a parajdi sóbánya lakatosműhelyében készült „Félelem bére”, vagy az, amelyiknek a két háború közötti Buick teherautóból származik a hátsó hídja, a váltója és a kerekei. A gyűjtő szerint az egyes csettegők eszmei értéke – miután kordokumentumoknak is tekinthetők – jóval több, mint amennyit a legtöbbjük valójában ér.

Csettegőket egyébként nemcsak itthon eszkábáltak össze, de más olyan országokban is, ahol a mezőgazdaságból élők számára nem voltak elérhető áron a munkához szükséges gépek. Az alkalmi „mesterek” mellett aztán akadtak vállalkozó szellemű kisiparosok is, akik egy-egy darabból kisebb szériákat készítettek. Érdekes, hogy a csettegők egy része ma is rendelkezik rendszámmal, vagyis közúton is közlekedhet, ám újabb masinák már jó néhány éve nem születtek.

Szombaton nemcsak a gyerekek, de nem kevés felnőtt is kíváncsian vette szemügyre közelebbről is ezeket a furcsa, kisebb-nagyobb gépeket.