A krimik olvasásától a terepig – Varga Péter rendőr dandártábornokkal beszélgettünk

Munkáját korábban is elismerték, 2017-ben Magyarország belügyminiszterétől vehette át a Szent György Érdemjelet. Pályafutása első húsz évében Tolna megyében szolgált. Ismeretlenként került Fejérbe?

– Teljesen. Szekszárdi születésű vagyok és idén augusztus 28-án volt 32 éve, hogy beléptem a rendőrség kötelékébe. A Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után, 1992-ben kerültem a Szekszárdi Rendőrkapitányságra bűnügyi nyomozóként. Ott végigjártam a ranglétrát, voltam alosztályvezető-helyettes, aztán alosztályvezető, később osztályvezető. 2005-ben kineveztek a Dombóvári Rendőrkapitányság vezetőjévé, 2006 és 2012 között pedig a Szekszárdi Rendőrkapitányság kapitányságvezetőjeként szolgáltam. Szeptember 1-jén volt 9 éve, hogy Székesfehérvárra kerültem megyei rendőrfőkapitányként.

2010-ben 148 rablás történt a megyében, tavaly csak tizenöt

Miért lett annak idején nyomozó? Mindig is rendőrnek készült?

– Középiskolában vetődött fel először bennem, hogy ezt a pályát választom. Nagyon szerettem a krimiket, főleg azokat, amiket valódi tapasztalattal bírók írtak, ezért gondoltam, nyomozó leszek. A karrierem során, amit a 14 hónapos dombóvári kitérőtől eltekintve a Szekszárdi Rendőrkapitányságon töltöttem, szinte végig bűnügyi területen dolgoztam. Szerencsésnek mondhatom magam, az évek során lehetőségem volt alaposan kitanulni a szakmát és felkészülni a vezetésre is, hiszen kisebb és nagyobb alosztályokat, osztályokat irányítottam, és igaz ez a rendőrkapitányságokra is. Vezetőként jó, ha az ember minden szintet ismer, így objektíven tudja értékelni a történéseket, a folyamatokat.

Az életben nyilván másként történnek a dolgok, mint a krimikben. Három évtized alatt bizonyára Ön is sok mindent látott, megélt.

– Azt tudni kell, hogy egy rendőr a munkája során lényegesen többször találkozik negatív, mint pozitív eseményekkel. Ezt meg kell tanulni megfelelően kezelni. Amikor egy megdöbbentő tragédia helyszínén dolgozunk, nekünk ott is a szakmaiságot és a törvényességet kell előtérbe helyeznünk, annak érdekében, hogy az esetet megoldjuk, az ismeretlen elkövetőt felderítsük. Nem engedhetjük meg, hogy az érzelmek elragadjanak bennünket. Az idő múlásával azonban egyre rutinosabban kezeljük ezeket a helyzeteket. Természetesen mindig vannak olyan esetek, amik megviselnek minket, de ezeken viszonylag gyorsan túl kell lépni a munka jó minőségű és eredményes elvégzése érdekében. Azt is el kell fogadni – és nemcsak a rendőrnek, de a családjának is –, hogy ez nem egy nyolcórás irodai állás, az is előfordulhat, hogy az éjszaka közepén riasztják a nyomozót. Ez egy hivatás, egy életforma. Rendőrfőkapitányként január 1. és december 31. között, a szabadságaimat leszámítva én is éjjel-nappal elérhető vagyok, sőt minden nagyobb, kiemelt ügyben ki is megyek a helyszínre és ha bármiben segíthetek az amúgy jól felkészült kollégáimnak, azt természetesen megteszem.

2012-ben az akkori országos rendőrfőkapitány kereste meg, hogy Fejér megyében főkapitányként segítse a munkáját. Milyen volt akkor a helyzet a megyében és mi változott azóta?

– Simon László, jelenleg a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője volt az elődöm, akivel egyébként együtt jártunk a főiskolára és a kollégiumban is szomszédos szobában laktunk. Ez inkább csak érdekesség. Olyan megyébe kerültem, ahol kiváló kollégák dolgoznak, az elmúlt években sok feladatot oldottunk meg együtt. Vallom, hogy a rendőrség egy számos elemből álló rendszer, amelyben ugyanolyan fontos egy egyenruhás, egy logisztikus, egy nyomozó vagy egy adminisztratív dolgozó, mint a főkapitány. Mindannyian egy célért dolgozunk, mindenki a saját szakterületén teszi a dolgát. Így tudunk eredményeket elérni. Fejér stabil, jó közbiztonsági állapotú megye, amelynek előnye és egyben hátránya is a Balaton és a főváros közelsége. Közlekedési szempontból ugyanakkor egy igen terhelt terület. Hogy képletes legyek: ha sorba állítanánk a megye közútjain egy nap alatt áthaladó járműforgalom résztvevőit, a sor 2012-ben Fehérvártól Milánóig, három évvel később Torinóig ért volna, ma pedig már Nizzánál járunk. Az erős forgalmat nyáron még tovább növelik az M7-es autópályán áthaladók. A több gépjármű nyilván több balesettel is jár. Nem mellesleg az augusztus közepén, Szabadbattyánnál történt, akkor 8, utóbb 9 halálos áldozatot követelő buszbaleset pályafutásom legsúlyosabb közlekedési balesete volt. Ami a közbiztonságot illeti, az elmúlt években sikerült radikálisan visszaszorítani a bűnesetek számát a megyében. A lakosságot nyilván a személy elleni erőszakos cselekmények érintik leginkább. Hogy számokat is mondjak: 2010-ben 148 rablás történt a megyében, tavaly csak 15, ebből 14-et felderítettünk. Emberölés tekintetében pedig nincs felderítetlen esetünk, és elmondhatom, jelentősen csökkent a lakásbetörések száma is. Összességében nézve nagyjából harmadára esett vissza a bűnözés Fejér megyében.

Országos összehasonlításban hol helyezkedik el megyénk?

– Stabil középmezőnyben vagyunk, kirívó esetek az én főkapitányságom alatt nem fordultak elő. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy a megyéket nem lehet egymással összehasonlítani, mert mindenhol mások az adottságok.

Hogy alakul a személyi állomány? Van munkaerőhiány a megyei rendőrkapitányság berkeiben?

– Állományunk stabil, a létszámfeltöltöttségünk kilencven százalék körül van. Nyilván vannak területek, ahol most éppen kevesebb, de nem kritikus a létszám, megfelelő átcsoportosítással, szolgálatszervezéssel minden megoldható. Sok segítséget kapunk a Készenléti Rendőrségtől is, aminek mindig örülünk, hiszen a megyének van két NB-I-es futballcsapata, sok más sport- és egyéb rendezvénye, kiemelt fesztiválja, amiket biztosítani kell. Ezen felül, ha tudnak, a napi feladatellátásba is beszállnak. De folyamatos a toborzás és képzés a rendőrségen belül. Középiskolában rendészeti fakultációban ismerkedhetnek a fiatalok a munkánkkal, az érettségi után hozzánk jelentkezőket pedig be tudjuk iskolázni.

Milyen feladatok állnak még a rendőrfőkapitány előtt?

– A megyei rendőrfőkapitányság stabil bástyái a helyi rendőrkapitányságok. Fejérben ez a székesfehérvári, a dunaújvárosi, a móri, a gárdonyi, a bicskei és a sárbogárdi kapitányságokat jelenti. Velük együttműködve, őket szakmai szempontból irányítva kell a feladatokat ellátni. Fontosnak tartom, hogy mindenki olyan munkakörülmények között dolgozhasson, hogy jól érezze magát. Ennek érdekében számos beruházás folyt és folyik. Így valósulhatott meg Gárdonyban egy új rendőr-kapitánysági objektum is. Folyamatban van a sárbogárdi kapitányság új épületének kivitelezése és több rendőrőrs felújítása, többek között Martonvásáron és Enyingen, Móron pedig egy teljesen új rendőr-kapitánysági épületet szeretnénk. Nem utolsósorban, folyik a Deák Ferenc utcai épületünk teljes külső felújítása is, amivel a Szabó-palota visszanyeri egykori patináját. Szeptemberben indul a megyei kapitányság hátsó épületrészének, illetve az M7-es melletti autópálya-alosztály épületének felújítása. Ami a feladatokat illeti, belügyminiszter úr azt szokta mondani, mindig mindent lehet jobban csinálni. Nekünk azt kell elérni, hogy a mindennapos munkába való beleszürkülés nélkül keressük a lehetőségeket a pozitív irányba történő előrelépés érdekében.

Végül tegyük még hozzá, hogy nemcsak rendőr-főkapitányi minőségben, de a Magyar Rendészeti Sportszövetség ügyvezető elnökeként is igyekszik azért tenni, hogy a rendőrök jól érezzék magukat.

– Három éve töltöm be ezt a pozíciót. A szövetség fő feladata, hogy koordinálja a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek állományának szabadidős és versenysport-tevékenységét. De a szövetség már szervezett rendőr-Európa-bajnokságot több sportágban is. Megyénkben is vannak csapatok, versenyzők, akik részt vesznek az országos BM- és rendőrbajnokságokon.