Szép baráti randevú: a Nádasd-zászló Ladányból Borsodnádasdra került

A Nádasd nevű települések 23. találkozóját Borsodnádasd, Csallóköznádasd, Mecseknádasd, Nádasd és Nádasdladány részvételével a Fejér megyei településen, Nádasdladányban rendezték a napokban. Úgy adódott, hogy a randevú mindhárom napján bepillantást nyerhettem az események menetébe. Kulturális programok sorjáztak, a táncestnek a közösségi ház adott otthont. Másnap a „nádasdiak” részt vettek az új életre kelt Nádasdy-kastély ünnepélyes átadóján, és elsők között a nyitótárlat-vezetésen.

„Egymás mosolyát, egymás ölelését visszük magunkkal”

Hogyan is kezdődött? – faggattam az alapítvány kuratóriumának elnökét, a borsodnádasdi Orbán Józsefet és a vendéglátó település polgármesterét, Varga Tündét. 1997-ben határozták el a szóban forgó települések, hogy közösségi együttműködést kezdeményezve baráti szövetségre lépnek egymással. Azonban a mostani az „ötök” 23. találkozója – a számtan azért hibádzik, mert tavaly a pandémia közbeszólt. Beszélgetőtársaim történelmi tudnivalókkal is szolgáltak. A Nádasd név honfoglaló, majd államalapító eleink nyelvi kultúráját őrzi. Az ómagyar nyelvben a személynevekben és a földrajzi nevekben a szó végi d és t képző gyakori kicsinyítő, becéző funkciójú. Korán kifejlődött a valamivel való ellátottságot, valamivel való bővelkedést kifejező jelentése is. Jeles példa a Nádasd nevű helységek Árpád-kori névadása. A d és t képző ebben az esetben kor­meghatározó értékű is. A Nádasd (Nádast) településnevek középkori jelentése: náddal bővelkedő, kis nádas falu. A történelmi Magyarországon gyakori volt a Nádasd helységnév, ezek közül tájakhoz kötődő, megkülönböztető alakban és jelzőkkel több ma is létezik.

A baráti szövetségre lépett öt Nádasd nevű település a következő: Borsodnádasd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Mecseknádasd (1907: Püspöknádasd, Baranya megye). Nádasd (a 19. század végén: Vasnádasd, Vas megye). Nádasdladány (az előtagot a 19. században a földbirtokos gróf Nádasdy család nevéből kapta, korábban Veszprém, majd Fejér megye). Csallóköznádasd (Trstena na Ostrove, Szlovákia, Pozsony megye). Orbán József a búcsúzáskor beszámolt a kuratórium üléséről: az öt település polgármestere egyöntetűen kifejezte szándékát az együttműködés folytatását illetően. Varga Tünde, a csallóköziek által korábban készített Nádasd-zászlót ünnepélyes keretek közt adta át a következő találkozó lebonyolításáért felelős település, Borsodnádasd első emberének, Kormos Krisztiánnak.

– A szíveteket, a lelketeket tettétek bele ezekbe a napokba – köszönt el a házigazdáktól Bóna Zsuzsanna, Csallóköznádasd polgármestere. – Feltöltődtünk, s egymás mosolyát, egymás ölelését visszük magunkkal.

– Az eddigi barátságok megerősödtek, és újak köttettek, hiszen a fiatalok itt vannak velünk – jelezte Kraszné Auth Szilvia, Mecseknádasd elöljárója. – Ők viszik tovább a stafétát!

– Lélekmelengető, ezt a szót találtam a legjellemzőbbnek mostani találkozónkra – hangsúlyozta Karvalits Zoltán, Nádasd első embere. – A templomi elcsendesedés, a „szerelemkastély”, a Los Andinos magával ragadó zenéje elkísér bennünket. És nézzetek csak föl a dekorációra! Ugye észrevettétek a sok-sok szívet?

– A településeink közötti szép kapcsolatot, magyarságunkat adjuk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ez a jövőnk záloga! – húzta alá Kormos Krisztián, Borsodnádasd polgármestere. A szomszéd várban, Jenőben élő és alkotó Körmendi Gitta költő Köszöntő című versét Borbély Józsefné Zsuzsa tolmácsolta: „Kívánok örömet, derűt, boldogságot, / otthonodba békét, kertedbe virágot, / fejed fölé Napot, csillag-tengereket, / köréd tiszta szívű, igaz embereket. // Lábad alá utat, biztosan járhatót, / szívedbe éneket, magasba szárnyalót, / ajkad köré mosolyt, lélekmelengetőt, / múltat, jelent, jövőt – egyként szerethetőt. // Szemedbe sugaras szivárvány fényeket, / melyek megláttatják a rejtett lényeget, / újult erőt adó, örömtelt perceket, / kívánok egy áldott, éltető életet!”