Szakmai konzultációt tartottak a turizmus újraindításáról Fehérváron

A koronavírus járvány okozta gazdasági válságban a legnagyobb pofont talán a turizmus kapta – szögezte le székesfehérvári sajtótájékoztatóján Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, aki az elmúlt időszak kapcsán reményét fejezte ki: hamarosan újra elérheti a szektor a „bezzegévnek” számító 2019-es év eredményeit.

- Ebben az esztendőben ugyanis még sikerágazatról beszéltünk, amely több száz embernek adott munkát, s melynek növekedése 2019-ben, a válság előtt kétszer, tavaly január-februárban pedig négyszer haladta meg a GDP növekedést – fogalmazott a vezérigazgató, kihangsúlyozva az ágazat jelentőségét azzal, hogy az a GDP 13 százalékát adta, s több tízezer vállalkozás dolgozik benne. – Azért jöttünk, hogy konzultáljunk a vállalkozókkal, s a kormány által létrehozott, a témában érintett két operatív törzsnek minél több olyan dolgot tudjunk elmondani, amelyet a kormány esetleg elfogad és ezzel is segíti az ágazat talpra állását.

Vendéglátás: gyors felpörgés

A vendéglátás növekedése idén az első negyedév után indult meg – hangzott el a tájékoztatón: az első három hónapban 40-45 milliárd forintos havi árbevételt realizált országos szinten. Ez a szám májusban gyakorlatilag már 84 milliárd forintra nőtt, júniusban pedig 102 milliárd forintot realizált, ami egyébként jóval magasabb, mint egy évvel korábban. Dinamikus növekedés tapasztalható tehát országos szinten a szektorban.

Vendégéjszaka számok: erős nyarat remélnek

A 2021-es év első három hónapjában országosan közel 2 millió vendégéjszaka számot, áprilisban 600 ezret, májusban 1,3 milliót, júniusban pedig már 2 és fél millió vendégéjszakát regisztráltak az ország szálláshelyein. Ez az arány egyébként 62 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, amikor a belföldi turizmus rekordévet könyvelt el. – Székesfehérváron kétszer annyi, Velencén több mint kétszer annyi turistát számoltunk, mint egy évvel korábban – tette hozzá Guller, aki számít arra, hogy erős lesz a június, augusztus is. – Úgy látjuk, hogy már most 15 százalékkal magasabb eredményeket ér el a július, mint egy évvel korábban. Ha minden jól alakul, akkor ebben az évben országos szinten 30 millió vendégéjszakát fogunk elkönyvelni. A 2019-es 41 millióhoz képest ez ugyan kevesebb, de a tavalyi 23 millió vendégéjszakához képest jóval magasabb. Minden reményünk megvan arra, hogy 2022-ben el fogjuk érni a 2019-es „bezzegév” számait.

SZÉP-kártya: szálláshelyre is költik

Idén több mint 250 ezerrel több felhasználója van a Széchenyi-kártyának, azaz közel 2 millió 250 ezer ember használja. Az ügynökség adatai szerint a SZÉP-kártyán június 30-án 198 milliárd forint állt rendelkezésre, ami 30 milliárd forinttal magasabb, mint egy évvel korábban. A feltöltés júniusban nem nőtt a tavalyi évhez képest: 43 milliárd forint volt, azonban a róla való költés ebben az évben júniusban több mint 40 milliárd forint volt, ami a tavalyi évnek a duplája. Júniusban a kártya használata a szálláshely szolgáltatásokra tolódott el: a 40 milliárd forint 27 százalékát erre költötték el.

Külföldiek-belföldiek: a vidéki Magyarország reneszánsza

Egy tipikus napon – például egészen pontosan múlt pénteken –153 ezer 261 vendéget számolhatott az országban a Magyar Turisztikai Ügynökség. Közülük 130 ezren voltak belföldiek és 23 ezren külföldiek – mutatott rá a turisztikai szakember, hangsúlyozva, hogy alapvetően tehát belföldi turizmus jellemzi Magyarországot. Abból a bizonyos 23 ezer külföldiből pedig, aki vendégként volt Magyarországon múlt pénteken, 13 ezren Budapestre érkeztek. A belföldi turisták szempontjából tehát a vidéki Magyarország reneszánszáról beszélhetünk – mondta az ügynökség vezérigazgatója. Vagyis a magyar ember most még javarészt a magyar vidékeken költi el a pihenésre szánt pénzét, de hogy meddig, azt nem tudni... – Van másfél-két hónap előnyünk Nyugat-Európával szemben, amit ki kell használnunk!

Tanulságok: a főváros külföldiekkel van tele

- Talán most érezhetjük igazán azt, hogy mennyire jól ment a szekér. A turizmus-vendéglátás ugyanis 2010 óta évről-évre rekordot döntött. Minden évben minden rekordszámot elért és meghaladt. 2019-re a turizmus-vendéglátás másfélszer annyit állított elő, mint 2010 előtt. Vagyis majdnem kétszer annyian pihentek nálunk, mint ahányan az országban élünk: 18 és fél millió vendéget számoltunk ugyanis 2019-ben. A legfontosabb tanulság az, hogy ha nem jött volna a koronavírus, nem értékelnénk annyira, ami volt és nem várnánk annyira, ami lesz – fogalmazott Guller Zoltán, leszögezve: az MTÜ ma nem csak megérzéseken, gondolatokon, tapasztalatokon alapuló döntéseket tud hozni, tekintve, hogy 41 ezer szálláshelynek látják az információit – azt például, hogy hányan, hány évesek, férfiak-nők, mikor csekkoltak be, mikor csekkoltak ki. A „magyarok nélkül nem fog menni” jelmondat kapcsán pedig rávilágított: Budapestre 2019-ben a turisták 93 százaléka külföldről érkezett. Mint fogalmazott, nincs még egy olyan főváros a világban, ahol ez ilyen arányú lenne. – S miközben a vidéki Magyarország reneszánszát éli, Budapest az ürességtől kongott – már ami a magyar turistákat illeti. El kell fogadni, hogy Budapest nélkül nincs Magyarország, de Magyarország nélkül sincs Budapest – mondta Guller, majd a Szálloda Szövetség elnökének minapi nyilatkozatát hozta elő, helyesbítve azt: – Az elnök nyilatkozatából azt vettem ki, hogy a vidékre érkező belföldi turisták 70-80 százaléka szerinte budapesti, hiszen nekik van pénzük és kedvük utazni. A valóság ezzel szemben az, hogy a vidékre érkező turisták 70-80 százaléka pont vidéki, tehát igenis van forrás, kedv vidéken is. Javasoljuk innen is 'Budapestre', hogy hívják a magyarokat a fővárosba – a belföldi turizmus nélkül Budapest ugyanis nem fog kilábalni a válságból.

Helyi viszonylatok: a Bory-vártól a Rózsaligetig

Nem csak szálláshelyekkel kapcsolatban vannak az ügynökségnek adatai a turizmus tekintetében – mondta el a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a megvásárolt cellainformációk alapján fel tudják térképezni, átlagban hol mennyi időt töltenek a turisták. Fejér megye térsége tekintetében kiemelte: 2020-ban Székesfehérvár a Budapest környéke turisztikai térség második legtöbb vendégéjszakáját generáló települése volt – Visegrád után. Harmadik volt Gárdony, negyedik Velence. Székesfehérváron 148 ezer, Gárdonyban 123 ezer, Velencén 81 ezer vendégéjszakát mértek 2020-ban. Ez a három település adta a turisztikai térség vendégéjszakáinak 30 százalékát.

- Nagyon sok fiatal érkezik Székesfehérvárra: majdnem a turisták 50 százaléka 35 és 44 év közötti volt tavaly. A környékre alapvetően a közép-magyarországi térségből érkeznek, azaz a vendégek 34 százaléka – ebből 22 százalék Budapestről. Egyértelműen a Bory-vár a legnépszerűbb helyszín a megyeszékhelyen, az ide érkező turisták 26 százaléka megnézi, s több mint a fele egész napot eltölt a környéken – azaz mást nem is néz meg azon a napon. A vár meglátogatása alapvetően 81 százalékban az itt töltött pihenés első napján történik. A cellainformációk alapján az is látszik, hogy nagyon sok vendég jelenik meg a gyárak, sportesemények helyszínén, azaz nagyon magas az üzleti célú és sportrendezvények látogatóinak aránya. Az egynapos turisták azonban nem csak a várat látogatják meg, hanem 35 százalékban a fehérvári belvárost is megnézik. A másik legnépszerűbb helyszín pedig a Rózsaliget és környéke, amelynek majdnem 10 százalékos a látogatottsága – osztotta meg a látogatók szokásait az ügynökség vezetője, hangsúlyozva: szerinte ebben a területben komoly potenciál van még.

Velencei-tó: a gárdonyi vendéglátás kiemelkedő

A turisztikai adatok szerint a Fehérvárra utazók 41 százaléka elmegy a Velencei-tóhoz – ez nyáron majdnem 70 százalék. A velencei turistáknak viszont csak a 11 százaléka megy Székesfehérvárra. – Én ezt gondolom, ezen a kérdésen majd fejlesztenünk kell – meg kell hívnunk a velenceieket, hogy jöjjenek el Fehérvárra – emelte ki.

A vendéglátás forgalma áprilishoz képest majdnem 50 százalékkal nőtt Fehérváron és meghaladta az 1,6 milliárd forintot. Fontos, hogy a járásban a vállalatok árbevételének 8 százaléka a vendéglátásból származott – ami országos átlag feletti mutatót jelent. Kiemelkedik Gárdony járás ebből a szempontból: ez a szám itt majdnem 15 százalék. Az egy lakosra jutó vendéglátás árbevételét tekintve országosan a tizedik legmagasabb számot produkálta.

Fejlesztések, támogatások – hogy helyreálljon az ágazat

AZ MTÜ számai szerint sok fejlesztés zajlott ebben a térségben is állami támogatásból: 336 turisztikai projekt valósult meg csaknem 20 milliárd forint értékben. 13 panzió, 231 magánszálláshely fejlesztése, 381 szoba újult meg és 83 új szálláshely, szoba tudott létrejönni. A strandfejlesztés keretében 9 strand kapott közel 400 millió forint támogatást. Ezen kívül számos uniós program is zajlik a megyében: nagy részük idén le is zárul.- Bízom benne, hogy jövőre a turizmus-vendéglátás helyreáll. Célunk továbbra is, hogy 2030-ig legyen Magyarország újra Közép-Európa vezető turisztikai térsége, a turizmus pedig legyen a gazdaság húzóágazata.

Vargha Tamás: első helyre vinné Fehérvárt

Székesfehérvárra 228 millió forint támogatás érkezett összesen az elmúlt két esztendőben a turizmus fejlesztésére – összegezte Székesfehérvár anyagi támogatottságát a turizmus területén Vargha Tamás országgyűlési képviselő. – A sikeres turizmus nem létezik elegendő és minőségi szálláshelyek nélkül: a Kisfaludy program keretében éppen ezért 17 székesfehérvári panzió és magánszálláshely részesült támogatásban, mintegy 170 millió forint értékben – derült ki, ahogy az is: a járvány miatt nehéz helyzetbe került ágazat több szereplője is támogatásban részesült az elmúlt időszakban. – Bizakodva várjuk a kibontakozást a turizmus területén. Örülünk, hogy a királyi székhelyek vezetik a listát, de mi azon leszünk, hogy Székesfehérvár a második helyről az első helyre kerüljön.

A szálláshely mellett a kínálat is fontos – tette hozzá, majd kiemelte: a Rózsaliget melletti Koronás Parkot és a Csónakázó-tavat, amely valóban viszi a pálmát a családosok körében. Kiemelte a a Szent István Király Múzeum központi épületének felújítását is, amely 5 és fél milliárd forint állami támogatásból újul meg és jövőre nyit újra. – Szintén megmentünk egy ikonikus épületet a városban, a volt Köztársaság mozi épületét, amely a Nemzeti Emlékhely látogatóközpontjaként és a Koronázó Bazilika körét bemutató kiállítóhelyként nyílik meg. Teszünk azért tehát, hogy legyenek olyan látványosságok, programok Székesfehérváron, ami miatt érdemes ide jönni.

Törő Gábor: kastélyok és kerékpárutak

A móri térség országgyűlési képviselője a Kastély-programot emelte ki turisztikai szempontból. Törő Gábor hangsúlyozta: jelenleg Bodajkon zajlik komoly fejlesztés, ahol a kastély az „Egy a természettel” Vadászati- és Természeti Világkiállítás rendezvénysorozatára készül el. Móron szintén megújult egy kastély, melyben jelenleg a polgármesteri hivatal működik, de továbbiakat is szeretnének felújítani. Illetve Fejér megye egyetlen középkori vára, a csókakői felújítása is elkezdődött, az első üteme megtörtént. Kiemelt turisztikai fejlesztés lehet a következő ütem megvalósulása, mondta. Hátra van még az iszkaszentgyörgyi és a fehérvárcsurgói kastély megújulásánk következő üteme, továbbá a nádasdladányi kastély megújulása is most fejeződik be. – Azt gondolom, hogy a korábbi 50-60 évben csak romboltuk a régi kúriákat, kastélyokat, az elmúlt tíz évben azonban felújítjuk, s látogathatóvá tesszük őket – emelte ki.

A kerékpárutak szintén fontos turisztikai elemek a képviselő térségében: összekötötték Mórt és Bodajkot, tervezés alatt áll Bodajk és Fehérvárcsurgó összekötése, a további tervek szerint pedig Csákvárig is eljutnak majd a kerékpárutak. A távlati tervek szerint pedig becsatlakozik a térség mind a balatoni, mind a Velencei-tó térségének kerékpárút hálózatába, hiszen Székesfehérvárra már el lehet jutni, s a jelenleg zajló a Budapest-Balaton kerékpárút fejlesztéssel pedig teljessé válik a hálózat.

Varga Gábor: ökoturizmus és horgászparadicsom

Dél-Fejér nem elsősorban a turisztikájáról híres, vallotta be Varga Gábor országgyűlési képviselő a tájékoztatón: – Olyan élhető környezetet láthat azonban itt a vendég, ami az ökoturisztikába jól bekapcsolható. Mi ebbe az irányba indultunk el – mondta, s hozzátette: hamarosan befejeződik a dégi kastély rehabilitációja, melyet a filmes szakma is felfedezett több más kastéllyal együtt (utalt a soponyaira, ahol Eperjes Károly rendezte filmet forgattak). Számos olyan turisztikai vállalkozás is található a térségben, amely a vadász-, valamint a horgász turizmusra épít. Ilyen például a soponyai ökocentrum és a rétszilasi halastavak területe. S tekintve, hogy a horgász turizmus óriási értéket képvisel jelenleg az országban a 700 ezer horgásszal, így ebben a kérdésben szerinte még jelentős potenciál van e térségben is. Meghatározó turisztikai célpont Fejér megye déli területein a Gorsium is, az egyetlen olyan ókori római település, amelyre nem települt város. – Ha egyszer egy komoly összeggel rendelkeznénk, akkor egy nagy feltárással a teljes településrendszert fel lehetne támasztani és élővé tenni. Az itt átadott szabadtéri színpad is ez irányba mutat – tette hozzá a képviselő, aki szintén kiemelte a kerékpárutak építését: – Szabadbattyánból indulva Soponyáig lehet majd megközelíteni az ökocentrumot és a kastélyt. Azaz, aki nem csak a nyüzsgő Velencei-tó partját szeretné meglátogatni, hanem egy csendes helyen, igaz, fás, árnyas vízparton pihenni, az a lehető legjobb célpontot találja meg Dél-Fejérben – majd pedig elmondta: elmúlt időszakban a térségben 16 szálláshelyet fejlesztettek 50 millió forint értékben – ami 50 szobát jelent -, s két panziót közel 50 millió forint értékben.