Új lehetőségek merültek fel a Seuso-kincs kutatásában

Az együttműködés aláírásával új keretet kapott a múzeum és az információ- és kommunikációtechnológiával foglalkozó cég 2017 óta kialakult közös tevékenysége a Seuso-kincs 3D-szkennelése és virtuális bemutatása kapcsán. A szerződés a közös munkát biztosítja a Seuso-kincs kutatási projektjébe bevont nagyharsányi római kori villa mozaikpadlójának virtuális bemutatására. A 3D technológiával készített rekonstrukciót a nagyközönség júniusban láthatja a múzeumban nyíló kiállításon, melyet a 4iG technikai eszközök adományozásával is támogat.

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében történt aláíráson Varga Benedek (b2), az intézmény főigazgatója és L. Simon László (b1) miniszteri biztos, valamint Linczényi Aladin (b3), a cég általános vezérigazgató-helyettese, igazgatósági tagja és Fehér András (b4), a 4iG Mensor3D üzletfejlesztésért felelős igazgatója vettek részt. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztos a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta a múzeumok életében:

– Minden olyan gyűjteményi elemnek, amelyet hozzáférhetővé akarunk tenni, a digitalizálás teremti meg a lehetőséget, hogy széles körben ismertté tegyük. A pandémia rámutatott arra, lehetnek olyan időszakok az életünkben, amikor elzárva vannak a kulturális értékek. S van egy harmadik szempont is: a digitalizáció lehetőséget teremt arra is, hogy részletesebben tudjuk a műtárgyak összetettségét, gazdagságát és többrétegűségét feltárni.

Az ezüstkészlet digitalizálása és A Seuso-kincs: Pannonia fénye című kiállítás világhálós változatának járványidőszakban való létrehozása mellett folytatódik a műkincs tudományos kutatása. A roncsolásmentes archeometriai vizsgálatok legújabb eredményeiről adnak számot magyar kutatók a világ egyik vezető szaklapja, az Archaeological and Anthropological Sciences tudományos folyóirat legutóbbi számában. A vizsgálatokat az MNM, a Szépművészeti Múzeum és az ELKH CSFK Földtani és Geokémiai Intézet által koordinált Seuso Kutatási Projekt keretében végezték. A kutatás kiterjedt az ezüstkészlet „összetett tárgyai” kémiai kompozíciójának meghatározására, csoportosításukra, illetve az aranyozási és rögzítési technikákra. Az eredmények segítik a nyomelem- és ólomizotópos vizsgálatok mintavételi helyeinek megtervezését, amellyel a kutatók jó eséllyel közelebb juthatnak ahhoz, honnan származik a tárgyakhoz felhasznált ezüstérc.