Elment Deme János, a 46 éves rendőr

A járvány miatt a gyászolók a temetőben szétszórtan álltak meg, hogy búcsút vegyenek a baráttól, a szomszédtól, a rendőrtől. Deme János főtörzs-zászlóst nem csak szerették, de tisztelték is. Akinek csak lehetett, segített, a faluban rendet tartott, nagy hangsúlyt fektetett a polgárőrségre és a baleset-megelőzésre. Mi, akik itt élünk, valóban elmondhatjuk, értünk élt és dolgozott. Nagy szavaknak tűnnek, de nem azok…

Tiszalökön született 1974-ben. Válása után három fiú­gyermeket nevelt egyedül. A fiúk ma: János 20, Levente 17, Hunor pedig 13 éves.

Deme János mindig egyenruhás pályára készült. A rendőrtiszthelyettes-képző iskolát 1993-ban végezte el. Szolgált Budapesten, a tiszavasvári rend­őrkapitányságon, Balatonfüreden és Siófokon is. 2004-től a móri rendőrkapitányságon, pusztavámi körzeti megbízottként látta el feladatát.

– A beilleszkedés jól sikerült – nyilatkozta korábban a helyi újságban –, köszönet a helyi polgárőrség akkori vezetőjének, illetve tagjainak, valamint az önkormányzatnak, akiktől minden segítséget megkaptam. Azt hiszem, amikor „árvíz”, illetve „hóhelyzet” volt településünkön és a környéken, a példás polgárőri és lakossági összefogás emlékezetes marad. Jó munkát végeztünk, mert közösen meg lehet oldani a nehézségeket. Szeretném megköszönni a polgárőrség tagjainak, az önkormányzatnak, valamint mindenkinek, akik segítették a munkámat.

Üzenete eljutott minden emberhez. Talán éppen ezért érzik ma a pusztavámiak, hogy valami nagyon értékeset, pótolhatatlant vesztettek el. A temető elcsendesedett. Az emberek – távolról ugyan, de – lerótták tiszteletüket. A három fiú válaszút előtt áll: együtt tovább, vagy külön-külön folytatják fiatal életüket? Édesanyjuk, Palkó Anita, részt vett a temetésen. Úgy tudjuk, a legkisebb fiút, a 13 éves Hunort magával viszi. A két nagyobb fiú marad a pusztavámi házban. Kemény időszak áll előttük, de ahogy e sorok írója ismeri a fiúkat, megbirkóznak majd a magas hullámokkal. Ahogy apjuk is minden nehézséggel.