Sok madár életét menti majd meg a változtatás, amelyet Soponyán is beüzemelt az E.on

– Az ember lakta környezetben nincs olyan látkép, melyet ne szelne át keresztbe-kasul az áramvezeték, amely intézményeinkbe, otthonainkba juttatja el a kényelmet. Még a mezőgazdasági területek felett is ott van, amely a madarak számára csábító lehetőség a pihenésre, a terület pásztázására. Fák, bokrok ezeken a területeken jellemzően nincsenek, így gyakran választják a madarak a vezetékeket – mutat rá Staudinger István, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) sajtókapcsolatokért felelős kollégája, mi a fő oka a tollasok pusztulásának ezeken a területeken. – Olyan helyeken vannak tehát a távvezetékek, ahol a különböző fajok előszeretettel kiülnek, nyugodtan pihenhetnek, felkészülhetnek a vadászatra. Itt nincsenek fák, magaslesek; nyílt területeken éppen ezért magassága, kiülés szempontjából jó lehetőségnek tűnik számukra.

Ám ha a távvezetékek oszlopkapcsolóira tévedtek eddig ezek a madarak, akkor egészen biztos volt az áramütés. Ezt a problémát az E.ON most egy nagyon ötletes megoldással igyekszik kiszűrni. Az áramszolgáltató fejlesztői ezt az eszközt alakították át, hogy a madarak ne tudják úgy megközelíteni, hogy az sérülést okozhasson. A tervek szerint egy éven át figyelik a berendezés hatékonyságát, és ha beválik, akkor országszerte használni fogják. Természetvédelmi szervezetekkel, a kaposvári villamossági gyárral fogott össze az E.ON Hungária Csoport, hogy ezzel az új, ötletes fejlesztéssel védjék meg az energiacég hálózatán a madarakat. A cél, hogy tovább csökkentsék az áramvezetékek miatt megsérülő madarak számát. Az új fejlesztésnek az egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége: a szóban forgó oszlopkapcsoló berendezést a hagyományoshoz képest „fejjel lefelé” szerelik fel, így nem található rajta olyan pont, ahova le tudnának szállni a madarak. S hogy ez miért fontos? Erről is mesélt a Hírlapnak Staudinger István:

– Ezek a berendezések az oszlop tetején találhatók, így könnyen elérhetők a madarak számára. Az oszlop többi részén a felső átkötéseket burkolt vezetékekkel meg tudják oldani a szakemberek, így ott nincs áramütés. De a szakaszkapcsolókat, hogy működjenek is, nem tudják burkolni, mert akkor nem megy át az áram. Ezért találták ki, hogy megfordítják a berendezést, így ha leül rá a madár, a tetejére ül le, amely nem okoz áramütést, így minimalizálják a veszélyt – tudtuk meg. Ezek a szerkezetek eddig az oszlop tetején voltak, a megfordítással azonban az oldalára kerültek. Ám így nem könnyű felrakni, sőt, sajnos nem is mindenhol lehet. Eddig a berendezést három helyszínen szerelték fel az országban, ezek közül az egyik Soponya. Egyéves megfigyelés következik, remélik, jó eredményekkel. Ám az új madárvédelmi megoldás tesztelését hosszas előkészületek, egyeztetések előzték meg.

– Többéves közös tervezőmunka, az egyes madárfajok viselkedését, szokásait figyelembe vevő módosítások és többszörös előtesztek eredménye a most felszerelt új oszlopkapcsoló család. Bízunk benne, hogy ezzel a megoldással sikerült egy műszakilag megbízható, a felhasználók és a természetvédelmi szakemberek számára is megfelelő megoldást találni, és ismét egy jelentős közös lépést tenni a természeti környezet megóvásában – fűzte hozzá Farkas Richárd, az eszközt fejlesztő Kaposvári Villamossági Gyár kereskedelmi igazgatója. Több fokozottan védett és nem védett madarat is érint az áramütés, illetve a távvezetékek okozta pusztulás országszerte. Az áramütés mellett ugyanis a másik nagy probléma az, hogy a madarak repülés közben beleütköznek. Ködös, párás időben később veszik észre a vezetékeket – mutatott rá a DINPI szakembere. Fejér megyében érinti a probléma a nagy testű és a közepes méretű madarakat is: a seregélyt, gólyát, bagolyt, de az egerészölyvet, vörös vércsét, rétisast, uhut, szalakótát és a varjúféléket is.

– Sok madár került be emiatt a sukorói vadmadárkórházba, illetve Budapestre, az állatkertbe is – teszi hozzá a szakember.