A szennyvíziszapot hasznosító technológiával energia-nagyhatalom lehetne Fehérvár

Amint megírtuk: Úrhida és környéke egyértelműen nem kér belőle, a Fejérvíz Zrt. ellenben állítja, hogy a mezőgazdasági földterületek termőképességének megőrzésére a legjobb utánpótlási forrás a nagy mennyiségben rendelkezésre álló kommunális szennyvíziszap. Sőt, az erre vonatkozó új fehérvári technológia az idéntől immár végleges szabadalmi oltalommal rendelkezik.

Hazánkban a becsült adatok szerint mintegy 300 ezer hektárnyi földterület művelésre alkalmatlan a természetes degradáció vagy az emberi tevékenység következtében. A fehérvári eljárással a terület 10 százalékán fenntartható módon megoldható lenne az országban képződő szennyvíziszapok és a biológiailag lebomló hulladékok kezelésének gondja – fejtette ki lapunknak Horváth Sándor, a Fehérvári Téglaipari Kft. tulajdonos-igazgatója.

– A tisztító telepekre beérkező szennyvizet oly mértékben kell megtisztítani a szennyeződésektől, hogy a kinyert víz az élővizeinkbe visszavezethető legyen. A leválasztott rész, vagyis az iszap olyan kezelésen megy keresztül, amelyet a fertőzőképesség csökkentése és a további kezelhetőség megkönnyítése, hasznosíthatósága érdekében végeznek. A cél, hogy az iszapban rejlő energia és növényi tápanyagtartalom minél nagyobb arányban hasznosuljon a környezeti kockázat minimalizálása mellett.

A szennyvízkezelésből kikerülő iszap rekultivációs céllal történő felhasználása nem újszerű elképzelés. Azokat a területeket, ahol a természetes talajtakaró a korábbi emberi beavatkozás okán hiányzik, degradált területeknek nevezzük. Itt, az eddig alkalmazott különféle módszerekkel elősegített talajképződési folyamat rendkívül hosszú időt vesz igénybe, illetve sokszor kudarccal végződik, mivel csak vékony réteg alakul ki.

– Az általunk szabadalmaztatott technológiával (bejelentés: 2018; lajstromszám: 231159) a talajt teljes értékűen helyettesítő felszínborítás – helyettesítő talajközeg – állítható elő, amelyen energetikai célú növényborítás alakítható ki. A technológia kimunkálása csaknem egy évtized alatt, a szükséges hatósági engedélyek birtokában a fehérvári telephelyen valósult meg, illetve itt történik annak folyamatos alkalmazása is – folytatta a tulajdonos-igazgató.

Amint megtudtuk: a 2018-tól védett technológia, mely 2021-től hazánkban már végleges szabadalmi oltalommal is rendelkezik, környezetvédelmi, technológiai, talajtani/ökológiai, mikrobiológiai és jogi szakemberek együttműködésével – Heil Bálint, Horváth Sándor, Kling István, Kovács Gábor – került kifejlesztésre.

Alapvető célként jelölték meg az ökológiai kockázatok messzemenő kizárását oly módon, hogy a szennyvíziszapok és más, hasznos biológiai lebomló hulladékok biológiai/műszaki kezelése minél gazdaságosabb legyen, hatékonyan működtetve a jelenleg elérhető egyik legzöldebb megoldást. Amellett, hogy a technológia alkalmas a szennyvíziszapban rejlő értékes szerves anyagok teljes mennyiségének hasznosítására, a magas víztartalomból előnyt kovácsolva, a helyben nyert ásványi (szervetlen) nyersanyagokat bevonva indít be olyan biológiai folyamatokat, amelyek egyébként a természetes talajképződés alapjait is jelentik. Teszi mindezt olyan hatékonyan, hogy néhány hektár degradált terület rekultivációjával egy egész megyényi területen keletkező szennyvíziszapot lehet évtizedeken keresztül helyben, ökológiailag előnyös módon hasznosítani. A helyettesítő talajközeg vastagsága a hagyományos rekultivációénak többszöröse, így nemcsak gyér fűborítás, hanem energetikai célú lágyszárú növények, illetve faültetvény telepítése is biztosított rajta.

– A szabadalmaztatott technológia nemzetközi bejelentése is megtörtént – mondta el a fehérvári szakember –, a helyi adottságokra történő adaptálása Horvátországban és Montenegróban folyik, Kínában előkészítés alatt áll. Folynak a kisparcellás kísérletek. A vörösiszappal, első ütemben, tenyészedényes kísérletet folytattunk, ennek kedvező eredményei után most következik a nagyobb mértékű, kisparcellás próba. A cél a vörösiszap, mint mesterséges talajösszetevő hasznosításának vizsgálata, lehetősége.

Az adott terület fizikai, kémiai tulajdonságainak figyelembevétele mellett választják ki a fás, lágyszárú növényfajtát az újrahasznosítási cél, az energiaültetvény telepítése érdekében. Ezzel az eljárással a hulladékok kétszeres hasznosítása érhető el, közvetlenül – helyettesítő talajközeg – a mesterséges talaj, közvetetten a zöldenergia előállításával.

– Mindez napi 1000 tonna barnaszénnel egyenértékű zöldenergiát jelent, ha figyelembe vesszük a hazánkban, napjainkban keletkező mintegy 200 ezer t/sza (tonna/szárazanyagban számolt súly) tartalmú szennyvíziszapot, és nem számoljuk hozzá azt a nagy mennyiségű biológiai lebomló hulladékokhoz tartozó lakossági és parkfenntartásból keletkező zöldhulladékot, amely a talajképződést alapjaiban is segíti. A nem termőföldön elállított zöldenergia tekintetében a technológia nagyarányú használatával „energia-nagyhatalom” lehetnénk – tette hozzá Horváth Sándor.