Egy elhagyott falu rejtett nyomai a Huszár utcában

Tavaly, egy október végén írt cikkünkben már beszámoltunk róla, hogy újabb társasház épül a Huszár utcában. A beruházást megelőző régészeti próbafeltárást Szücsi Frigyes régész vezette. Javaslatát megfogadva, január végén megkezdődött a teljes felületű feltárás. A próbafeltárás 200, a jelenleg zajló teljes felületű feltárás tízszer akkora, tehát 2000 négyzetméteren zajlik.

Ásás közben, illetve annak elején nem régészeti korú tárgymaradványok is előkeveredtek

– Itt szovjet laktanya volt. Amikor felszámolták a laktanyát, eldózeroltak itt mindent – mondta ennek kapcsán Reich Szabina. Úgynevezett gyakorlóbombákat találtak, ezekhez ők nem nyúltak, minden alkalommal értesítették, kihívták a tűzszerészeket. Körülbelül másfél méter vastagságban csak 20. századi – többségében szovjet – hulladékot rejtett a föld: téglatörmeléket,vasdarabokat, konzervdobozokat, kábeleket, zubbonygombokat. Reich Szabina vezette – 2017-ben – az első Huszár utcai társasház felépítése előtti régészeti feltárást is, már akkor kiviláglott, hogy egy Árpád-kori falu volt régen e területen.

– Tavaly, a próbafeltárás során egyértelművé vált, hogy ez a település keleti irányban folytatódik – mondta Reich Szabina. – Falusias jellegű településről beszélünk, elsősorban állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak, valószínűleg a város ellátását biztosították terményekből és élő állatokból – folytatta.

Elképzelhető, hogy értesültek a tatárok jöttéről, ezért mentek be a városba

– Most viszonylag kevés gödörház, kemence került felszínre. Főképpen csak árkok jöttek elő ezen a részen, ebből az valószínűsíthető, hogy már a település szélén vagyunk – fogalmazott. Az árkok a vízelvezetést, az állatok egyben tartását szolgálták, illetve védelmi funkciójuk is volt. A próbafeltárás idején Szücsi Frigyes azt nyilatkozta lapunknak, hogy a leletanyagok alapján úgy tűnik, nem érte meg az Árpád-kor végét a falu. – Nem tudjuk biztosan, de lehetséges, hogy a tatárjárás pusztította el ezt a települést – mondta Szücsi még ősszel. A teljes feltárás előbbi állítást igazolta, utóbbit, a feltételezést azonban már nem.

– Magát a települést, úgy tűnik, békésen hagyták el az itt élők. Vagy hallották, hogy jönnek a tatárok, és ezért bementek a védett városba, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy kimerültek itt a legelők, nem tudták fenntartani magukat, ezért felszámolták a települést – mondta Reich Szabina. Kifejtette, egyfelől kevés a megtalált leletanyag, másfelől nem került elő pusztulásra utaló réteg.

A kutatásban Kiss Alexandra régész koordinálása mellett a Közösségi Régészeti Program önkéntesei is közreműködtek.

– Az önkéntes fémkeresők találtak egy III. Béla kori rézpénzt – „tálkapénzt” – és egy valószínűleg Árpád-kori csuklós mérleget, amit általában pénzváltásra és fűszerek mérésére használtak – tudtuk meg a Szent István Király Múzeum régészeitől.