2021.02.24. 08:00
Birtokvita a hegyen: megszólal a másik fél
Néhány héttel ezelőtt panaszos olvasó kereste meg lapunkat azzal, szerinte igazságtalan bírói döntés született egy telekhatárvitában, amelyben ő és férje III. és IV. rendű alperesként szerepelnek. A cikk megjelenése után az I. és II. alperes képviselője is jelezte, szeretne megszólalni az ügyben.
Maracskóék már megegyeztek a felperessel, a vita részükről lezárult Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
A nézeteltérés a kisiszkai hegyen lévő, szomszédos telektulajdonosok között amiatt keletkezett, mert a középső telek új tulajdonosa kaput szeretett volna nyitni az iszkaszentgyörgyi önkormányzat kezelésében lévő útra. Ezzel az úttal neki, a földhivatali térkép szerint, mintegy 7 méteres kapcsolatának kellene lennie. Ám a valóságban azért nincs, mert – ahogy a bíróság megállapította – közvetlen szomszédai a jogi telekhatárokon túl kerítették be ingatlanjukat, így elzárták őt az úttól.
Nehézkes a valódi telekhatárok megállapítása
A vitából többéves per lett, amelyben nemrégen elsőfokú ítélet született. Az ítélettel egyet nem értő Bálint Józsefné ekkor kereste meg szerkesztőségünket. Nehezményezte, hogy őket kapu- és kerítésbontásra, illetve egy több mint 50 négyzetméteres terület visszaadására kötelezte a bíróság, miközben szerinte ők kevesebb mint 5 négyzetméterrel terjeszkedtek túl a telekhatáron. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a másik szomszéd, vagyis az I. és II. számú alperesek jóval nagyobb részt kerítettek le az útból, nekik mégsem kell az egész területet visszaadniuk. A cikk megjelenése után megkereste lapunkat az ügy I. és II. számú alpereseinek fia, ifjabb Maracskó János, aki szüleit a bíróságon is képviseli, és kérte, hallgassuk meg a másik oldalt is. A férfi elsőként kiemelte, az egész probléma alapját az képezi, hogy a kisiszkai hegyen évtizedek óta nem történt semmilyen kimérés, a földhivatali térkép nincs összhangban a valósággal. Az elmúlt 40-50 évben a terület teljesen beépült, a tulajdonosok pedig kisebb-nagyobb mértékben több helyen is túllépték a telkek jogi határait, amikor kerítést, fészereket építettek. A változtatásokat nem jelentették be, ami a zártkerti részen nem tűnt fel.
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Mérőszalag
Ha egy felmerülő vitában tisztázni kell a telkek határait, földmérésre van szükség. Ám a földmérők dolgát nehezíti, hogy csak egy nagyjából 100 éves térképpel tudnak dolgozni, emiatt viszont az egyébként pontosnak tekinthető GPS-es mérés torz, a valósággal egyáltalán nem egyező eredményt ad. Marad tehát a hagyományos mérőszalagos módszer. Ezt használta jelen ügyben a bíróság által kirendelt igazságügyi földmérő is, akinek a mérését azonban Bálintné nem fogadja el. Arra hivatkozik, hogy az általuk fogadott földmérő – aki GPS-szel dolgozott – más eredményre jutott.
– Ismerve a terület problémáját, a bíró a per elején azt javasolta, találjunk kompromisszumos megoldást, amellyel elejét vehetjük egy elhúzódó eljárásnak. A szüleim a felperessel megegyeztek abban, hogy a telkünk végében kitakarítunk és átadunk egy mintegy 16 négyzetméteres területet, ami meg is történt. A közöttünk lévő vita megoldódott. Bálintné azonban nem hajlandó kompromisszumra. Azt ismételgeti, ők csak 5 négyzetméterrel terjeszkedtek túl az eredeti telekhatárokon, aminek az átadására hajlandók is. Ám ezt a mai napig nem tették meg – mondta Maracskó János, aki hozzátette, Bálinték igazát eddig egyetlen földmérő sem támasztotta alá, és ahelyett, hogy a szüleire mutogatnának, mondván, nagyobb mértékben lépték át a telkük határát, mint ők, inkább a felperessel kellene megegyezni végre – zárta Maracskó János.
