A fehérvári kötődésű Kiszely Márta szeizmológus tartott előadást az InSight-küldetésről

A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló Hajmási József előadás-sorozatában arra a kérdésre kereste a választ – Hudoba György fizikus moderálásában –, hogy vajon miről árulkodnak a marsi rengések? A fehérvári kötődésű Kiszely Márta szeizmológus (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma) a küldetés eddigi legjelentősebb eredményeit foglalta össze online előadásában a Galileo webcast platformján.

A kutatókmég várjáka nagy Ő-t!

Az eredetileg két évre tervezett missziót 2022. december 22-éig meghosszabbította a NASA – osztotta meg a friss információt az előadó hallgatóságával. Az űrszonda küldetésének célját négy szóban foglalta össze: működik-e a bolygó belső szerkezete?

A NASA szondájának feladata nem a felszín, hanem a bolygó belsejének vizsgálata, és amit ott találnak, az a Föld keletkezésének megismeréséhez is közelebb vihet. Az InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) szeizmográfja eddig ezernél is több rengést rögzített, jóval többet, mint amennyire a kutatók számítottak. Az eddigi legerősebb rengések a Cerberus Fossae nevű, geológiailag aktív régióból származnak.

Kiszely Márta az InSight feladatairól elmondta: munkája által rögzítik a Mars felszínére becsapódó meteoritok számát; megbecsülik a bolygó szeizmitását; meghatározzák a marsi rengések magnitúdóját és föld(mars)rajzi eloszlásukat; megtudják, hogy milyen vastag a Mars kérge, és milyen a szerkezete, mindezzel hozzájárulva a Naprendszer mind teljesebb felfedezéséhez. Kitért arra, hogy az adatgyűjtés alapja az egyetlen állomásra épülő szeizmológia, szuperérzékeny műszerrel. A projekt egyúttal az ismeretterjesztést is a zászlajára tűzte: az érdeklődők a világhálón szabadon megtekinthetik a SEIS-műszer adatait (a Seismic Experiment for Interior Structure a Mars felszínének apró rezdüléseit is méri).

Az előadó taglalta a tektonika, az árnyékzóna és a felületi hullámok kérdéskörét, a kapcsolódó iskolai gyakorlatokat. Szólt a Mars egy soljáról (napjáról), arról, hogy mit „hall” a SEIS, a marsi időjárás ritmusáról. (A sol egy szoláris marsi nap, azaz 24 óra, 39 perc és 35,2 másodperc). A marsrengések többsége nem látványos, sokszor csak a jelek frekvenciatartalma árulkodik a rengésről – hangsúlyozta. A földrengésekkel összehasonlítva viszonylag hosszan lecsengő hullámokból áll, amelyek időtartama 5 és 30 perc között változik, jelezve, hogy a marsi kéregben erős a rengéshullámok szóródása. A rengéseket 0,1 és 10 Hz közötti frekvencia jellemzi (a földrengések frekvenciája 1 Hz). A múlt év tavaszáig 1177 marsrengést rögzített a SEIS, köztük 15 közepes erősségű 3<m<4 erősségűt. A kutatók ezeknél nagyobbra számítottak. Még várják nagy Ő-t tette hozzá Kiszely Márta.