Nyüzsgő élet a Móri-árok partjain

A 2020-as esztendő valóban sok szempontból nem sorolható a legjobb évek közé, ám ha visszatekintünk, hogy lapunk mit írt Mórról és annak környékéről az óévben, kiderül, hogy a fejlődés töretlen a területen.

Felújítástól útépítésig

Pályázati lehetőségek tucatjaival éltek a települések, így jelentős kivitelezési munkák indultak a tavalyi évben, és nem egy esetben az önkormányzat még önrészt is tudott hozzátenni a megyei, állami, esetleg uniós pénzekhez, mivel jól gazdálkodtak, s így volt miből hozzátenni.

Bakonykúti például megépítette és fejlesztette a könyvtárral kibővült közösségi házat. Közben felújította, bekerítette a temetőt, csakúgy, mint Balinka, s felújítja az orvosi rendelőt, éppúgy, mint a másik bakonyi település, Nagyveleg. Magyaralmáson a Diófa utca kapott új burkolatot, és bár nevét adó fáit ki kellett vágni, az önkormányzat gondoskodni fog, hogy az utca szép is legyen, ne csak a járda legyen tökéletes.

Bakonycsernye nemcsak, hogy újabb utcákat burkoltatott le fekete aszfalttal, de megvette a régi, immár nem működő kisbolt épületét, majd elbontotta, parkolót alakított ki a helyén. Ezen munkálatokkal egy egészen új és modern településközpont alapjait is letette Turi Balázs polgármester és csapata.

Fehérvárcsurgó a Károlyi József Alapítványnak és a település aktív vezetésének köszönhetően mindig legalább két szálon fejlődik. Így volt ez 2020-ban is. Míg a kastély pályázati forrásból letette az alapkövét egy új lóistállónak, melyben majd interaktív kiállítás is lesz többek között, addig az önkormányzat állami forrásból és 5 millió forint önerőből tökéletesen gépesítette a közterület-karbantartást.

Korábban egy fűnyírójuk volt, most már mindenük van, ami csak kellhet, traktortól kezdve munkagépeken át a billenthető pótkocsiig.

Sörédet sem hagyta érintetlenül a Móri-árkon végigsuhanó fejlődés szele. Sőt, 2020-ban végre újra jutott egy kis figyelem a Sörédi Szőlőhegyre, amit vadkerítéssel zártak el az erdővel borított hegytől. A közelmúltban megvásárolta az önkormányzat az utolsó nádtetős présházat. A külső részek és a tető felújítása, illetve cseréje megtörtént, de még sokat akarnak tenni a helyiek, hogy méltó körülmények között érjen a boltívek alatt a falu bora.

Csókakő kifejezetten az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok felújítását tűzte ki célul a mögöttünk álló esztendőben. Maga a polgármesteri hivatal épülete is megszépült és korszerűbbé vált az elmúlt időszakban. A tetőcsere, a hőszigetelés és az akadálymentesítés éppúgy elsődleges cél volt ennél az épületnél, mint a Mesevár Óvoda vagy a közvetlenül mellette található orvosi rendelő épülete esetében. Az átépítéseknek és átcsoportosításoknak köszönhetően még tornaszoba is jutott a kicsiknek, amivel a helyi óvónénik régi, nagy álma vált valóra. Az általános iskola azon kevés intézmények sorába tartozik, ahol még nincs tornaterem, de a lassan két és fél évszázados múlt után lefektették ennek is az alapjait.

Új nemzeti értékek

Zámolyon például emléktáblát készítettek és avattak Csoóri Sándor 90 évvel ezelőtti születésének és tartalmas éveinek tiszteletére. A műemlék annak a háznak a falára került, melynél a bába a hó tetején könnyedén át tudott sétálni a kerítés felett, hogy világra segítse a költőt, irodalmárt, politikust, Zámoly büszkeségét.

Bodajk, a fiatal város sem maradt le a többiektől, ugyanis párhuzamosan zajlottak itt is az események. Míg a településközpont egyik szegletében a város művelődési háza épült, addig, talán száz méterrel arrébb, a Mária-kegyhely ünneplőbe öltözött. Minden megújult, megszépült, legyen az a templom, az altemplom, a zarándokok fogadására épített komplexum, vagy maga az udvar a szent kúttal. Az új, márványból készített oltár titkos rekesze egy Szent István-ereklyét rejt, melyet az ünnepélyes felszentelés és avatás idején Spányi Antal megyés püspök ajándékozott a kegyhelynek.

Ezzel természetesen nem merült ki a bodajki események tárháza, hiszen a tóparton, illetve annak közvetlen környezetében jelenleg is folynak az építési munkálatok.

Isztimér is fejlődött, ám hogy ne csak a pályázati pénzek nyújtotta eredményekről szóljanak a hírek, a Gömbösné Rostaházi Judit polgármester által vezetett településen hadtörténeti kiállítás nyílt. A szinte önerőből kialakított tárlat tulajdonosa és gyűjtője, Jóba Endre maradandót alkotott évtizedek óta tartó munkájával. Ruházatok, fegyverek, felszerelések és korabeli dokumentumok mellett olyan személyes tárgyakat is láthatunk itt, melyeket a fronton harcoló, talán soha haza nem érő katonák szorongattak kezeikben.

A világháborúknak szinte minden településen vannak emlékművei, ám a trianoni békediktátum évfordulóin több községben nem volt hova tenni a megemlékezés koszorúit. A századik évfordulón, 2020-ban megkondult a vészharang, hogy ez a kerek évszám figyelmeztessen minket: ne feledjük, nem, soha, ami akkor történt. Mór mint a térség legnagyobb és országos viszonylatban is jelentős városa monumentális alkotással bővítette azt a parkot, melyben a világháborús emlékmű is áll. Magyaralmáson magánemberek összefogásának köszönhetően került egy impozáns emléktábla két óriási kőtömbre, a község emlékparkjának központjába.

Sárkeresztesen térkő burkolatot készítettek az új köztéri alkotásnak, melynek alapját egy hatalmas, Nagy-Magyarország formáját idéző kőtömb képezi. Abban véset látható, mely kontúrtérképszerűen ábrázolja az elszakított területek elhelyezkedését. A műalkotás ezen részét Nagy István kőfaragó készítette. A sziklatalapzatból egy rönkből faragott szobor emelkedik ki, akár a címer hármas halmából a kettős kereszt. A kiterjesztett szárnyú turul erős csőrében kardot szorongat, míg ragadozó karmai abba a párnába fúródnak, melyen a Szent Korona pihen a ferde keresztjével. Bálint József faszobrász alkotása, kiegészülve a talapzattal, odavonzza majd a településen keresztül haladó úton közlekedők figyelmét. Az emlékmű tetején álló turul emlékeztet arra, hogy mi is történt 1920-ban, s egyben vigyázza az utat.

Apropó: az utakkal is jól áll a térség, különösen Söréd és Csákberény örülhet nagyon, mert a Csákvár felé vezető szakasz elkészült. A két községen átmenő műút még makadám volt, sosem látott aszfaltot, így megérett a burkolat a cserére. Nagy munka volt a szervezése és a megépítése is, de elkészült végre, még azt a púpot is lefaragták, ami mindig megdobta az arra járó autókat.

Hagyomány és hit

Mórról és környékéről nem lehet úgy beszélni, hogy ne essen szó a szőlőről, illetve a borról. A Móri Bornapok a vírus árnyékában szerveződött, így elmaradt a fúvószenekari fesztivál, és nem léptek fel országos szinten elismert sztárok sem a színpadon. A hagyománynak és a kiváló móri borászoknak, illetve boroknak köszönhetően így is sokakat vonzott az esemény. Ömlött a bor, sok társaság volt jelen, és nemcsak a Kapucinus téren, hanem a pincék mélyén is. Természetesen az aktuális szabályok betartásával!

Csókakőn az utolsó igazán gyönyörű napok egyikét fogták ki a szüreti felvonulásra a helyiek, bizonyára a falu és a plébániatemplom védőszentjének, Szent Donát közbenjárásának köszönhetően. A menet élén Kiszely Vince, harmadik alkalommal kinevezett kisbíró és Fűrész Cecília, csókakői borkirálynő haladt, mögöttük a Szent Donát Borrend, a helyi nyugdíjasklub és a Barkócaberkenye Néptánccsoport tagjai utaztak helyszínről helyszínre. Az el nem fáradó Pusi bácsi tangóharmonikája ünneppé tette a vasárnapot; a felvonulás végén még egy utolsó nagy tánc volt, de aztán sem széledt szét a csapat, együtt meghallgatták a Magyar Örökség díjas Szalonna és bandáját, a Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, érdemes művész Pál István vezetésével.

A múlt hagyományait követve próbálja meg kielégíteni a jövő elvárásait Mór városa, amikor tavaly ősszel hozzákezdett annyi év tervezés után a Hársfa utcai Lamberg-pince felújításának. Fontos része ez a város örökségének éppúgy, mint maga a turizmus, a szőlőművelés vagy a borászat. Az egész borvidéket összekötik majd ezzel a fejlesztéssel, és abban bíznak, hogy szívesen odalátogatnak majd más tájakról, hogy megismerjék az egyik legkisebb borvidéket és persze magukat a móri borokat is. Hamarosan egy olyan interaktív bemutatóterem lesz az épületben, amelynek segítségével be tudják mutatni őseik örökségét az iskolásoknak vagy akár az érdeklődő felnőtteknek.