Lemondott a Drónpilóták Országos Egyesületének zichyújfalui elnöke

Mi vezetett a lemondáshoz?

– A döntésem nem érzelmi alapú, nem indulatvezérelt és legfőképpen nem politikai döntés volt, hanem egy egyszerű, jól nyomonkövethető stratégiai döntés. Úgy gondolom, hogy hosszú távon az elkövetkezendő időszakban a DOE munkáját sokkal jobban fogom tudni segíteni szakemberként, támogatva egy új elnökséget, mint elnöki pozícióban, annak minden korlátjával. A törvénymódosítás miatt 4 nagy szervezet, a Drone Racing Hungary, a Magyar Modellező Szövetség, a Légisport Szövetség és a DOE is egy szakmailag jól alátámasztott ellenjavallattal élt az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé. Mivel a DOE egyébként a jogszerű drónhasználatot népszerűsíti és ennek érdekében dolgozik, nyilvánvalóan hitelemet veszíteném január elseje után, ha előtte egy 4 oldalas beadványban írtuk le, hogy miért nem jók egyes szabályozási pontok, majd a következő évben azt mondom, hogy tartsunk be mindent. Ettől függetlenül persze nem gondolom, hogy a törvényt nem kell betartani. A lemondásomat megtettem, de ebben leírtam, hogy ügyvivőként az új elnökség felállításáig ugyanúgy tevékenyen részt veszek.

Boncoljuk egy kicsit a törvényt!

– A magyar szabályozás kihasznált minden olyan nemzetállami lehetőséget, amelyben önrendelkezése van az országnak. Így a modellezőket is a dróntörvény hatálya alá sorolta, nekik ez most óriási érvágás. A dróntechnológiát szorosan érintő kérdések, a 120 g-os súlylimit, az applikáció, a regisztrációs kötelezettség egyszerűen a fiatalabb generációt kiszorítja a dróntechnológiából. Ha egy 10 éves gyerek kap egy drónt ajándékba, anyukának kell elvégeznie a pilótaképzést, neki kell levizsgáznia, fizetnie az illetékeket, és ott kell lennie a gyerek mellett, amikor repteti a gépet. Lássuk be, ez nem igazán életszerű. Minden tagállam felismerte, hogy a technológia gyorsan fejlődik és integrálódnia kell a légi közlekedéshez. Az Európai Unióban létezik egy egységes európai égbolt direktíva, ebben már a drónokra előirányoztak egy forgalomirányítási rendszert. Ez azt feltételezi, hogy a drónok a mindennapi életben munkát fognak végezni, részei lesznek az élet sok területének. Ekkor már szükséges lesz az olyan forgalomirányítás, ahol már nem csak a távpilóta az egyetlen, aki kontrollálja a gépet. Amiben most vagyunk, ennek a jövőnek az előkészítése.

Szükséges ekkora szigor?

– Szerintem nem. A Légügyi Törvény (Lt.) módosításának alapkoncepciója az, hogy a pilóta nélküli légijárműveket valamiféle hírszerző, megfigyelőeszköznek tekinti. Ezért tettek bele olyan módosításokat, amik nem csak a légügyet érintik. Ilyen például az adatkezelés. Rengeteg támadás érte a Lt. módosítást, miszerint ellehetetleníti például a tényfeltáró újságírást. A tényfeltáró újságírás és a kukkolás között az a különbség, hogy egy valós sajtóorgánumnak a jogi kompetenciája egészen más, mint egy civilnek: attól, hogy valaki közösségi oldalon blogot üzemeltet, nem lesz sajtó. Jogi értelemben véve illetéktelen módon jut hozzá személyes adatokhoz. Ennek a következménye, hogy a jogalkotóban kialakult egy általános sztereotípia a drónokkal szemben, ami miatt a végletekig való leszabályozást találta a legjobb iránynak. Nagyon komoly légügyi szereplők jelezték már, hogy rengeteg eseti légtérengedélyt adott ki a hatóság, ami kritikus mértékben veszélyeztette a légiforgalom biztonságát. Egyes becslések szerint szezonidőben naponta akár tízezer felszállás is van az országban. Ehhez képest a dokumentált napi vészhelyzetek száma megdöbbentően kicsi. Az eseti légtér létezik az EU más tagállamaiban is, de máshogy működik. Elképzelhető, hogy idejön egy másik tagállamból egy pilóta és egyszerűen nem tud megfelelni a magyar rendszernek. Maga a 2019/947-es rendelet is egy bonyolult, sok helyen nehezen követhető szabályozás. Ha valaki azt hiszi, hogy csak hazánkban okoz ez problémát, téved. Elég csak a drónpilóta oktatásra gondolni, mely országonkén eltérő: nálunk képzési díj, vizsgadíj van, fizikailag el kell mennie a pilótának vizsgázni, miközben Ausztriában ingyen online elvégezhető a vizsga és ugyanolyan jogosítást ad.

Miért jött létre a törvény?

Magyarország Alaptörvényének VI. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák, a (2) bekezdés pedig külön hangsúlyozza, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára decemberben, a „dróntörvény” záró vitáján elmondta, a vonatkozó uniós előírás 2019-ben lépett hatályba, a végrehajtási rendeletet idén júniusig kellett volna alkalmazni, ám a koronavírus-járvány miatt azt decemberre módosították. A javaslat megteremti a drónok biztonságos felhasználási feltételeit és kiemelt figyelmet fordít a magánélet védelmére is – közölte.

A jogaszvilag.hu szakportál elemzésében leírja, a drónok nyújtotta technikai lehetőség olyan mértékben változtatta meg a magánszféra megismerésének lehetőségét, amely vonatkozásában a magánterület, a magánlakás, a magánszféra védelme hétköznapi eszközökkel már nem biztosítható. A törvény a szabálysértési törvény módosításával büntetni szándékozik a jogosulatlan használatot, és kimondja, hogy aki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el, még akkor is, ha nem készít felvételeket. A személyiségi jogok elsődlegesen és általánosan polgári jogi védelem alatt állnak, de a súlyosabb jogsértések szabálysértési (pl. magánlaksértés), míg a legsúlyosabb jogellenes magatartások (pl. személyes adattal visszaélés, tiltott adatszerzés) büntetőjogi jogkövetkezményt vonnak maguk után.