Csendes tiszteletadással emlékeztek a forradalom évfordulójára Enyingen

Az emlékmű talapzatán állt az 1930-as évek elején induló országzászló mozgalom hatására emelt országzászló, mely a trianoni békediktátum következtében határokkal szétválasztott magyar nemzet egységét óhajtotta kifejezni. A második világháború után csonkán maradt talapzatra 1991-ben állíttatta az önkormányzat Orr Lajos szobrászművész Turul-szobrát, mely a magyarság megmaradásának legősibb jelképe. Az emlékművet az Enyingi Városvédő, Szépítő és Hagyományőrző Egyesület és az Enyingi Önkormányzat 2014-ben újíttatta fel.

Az ünnepi műsorban közreműködött Viplak Adrián, a Tinódi Lantos Sebestyén Református Iskola diákja szavalattal, valamint Demjén István (trombita) és Bálint Győző (zongora) – a református iskola tanárai – hangszeres zenével. A tiszteletadás néma koszorúzással zárult.

Az ünnepen Povl Bang-Jensen dán ENSZ-diplomatára is emlékeztek, akinek emlékkövénél most nem tudtak koszorúzni a Szabadság téren folyó munkák miatt.

Povl Bang-Jensen ENSZ-diplomataként több mint száz magyar emigráns forradalmárt hallgatott ki. Tanúvallomásaikat a felülről jövő nyomás ellenére sem adta át feletteseinek, mert meggyőződése volt, hogy a dokumentumok a KGB-hez kerülnek. Válaszul megalázó körülmények között eltávolították az ENSZ-ből, s 1959-ben tisztázatlan, rejtélyes körülmények között életét vesztette.

Nyolc esztendeje, a világon elsőként Enyingen avattak köztéri emlékművet a tiszteletére. Az emlékövet Lédig Gyula kőfaragó mester, református presbiter, a kerámia emléktáblát Kató Balázs keramikus, a Cserepes csűr létrehozója adományozta a városnak.

Az emléktábla felirata a következő:

„Az igazság szabadokká tesz titeket.” (János 8,32)

Povl Bang-Jensen dán ENSZ-diplomata, az 1956-os forradalom és a „magyar ügy” mártírja emlékére

Állíttatták az enyingi római katolikus, református és evangélikus hívek 2012. október 23-án.