Hamis volt a nemzeti közműszolgáltató internetes számlája

2020.09.26. 11:30

Távoli pontokról csapolták meg mohai olvasónk számláját

Tanulságos esetet osztott meg velünk internetes csalás áldozatává vált olvasónk, akinek a pénze bánta a hiszékenységét.

B. Kiss László

„Becsaptak!” Tudomásunk szerint nem egyedi esetről van szó

Forrás: shutterstock

Egy mohai olvasónk azzal kereste meg lapunkat, hogy csalárd módon kicsalták tőle a bankkártyájának adatait, és felhasználásukkal vásároltak vagy vásárolni próbáltak, mégpedig Európa különböző pontjairól. A bankkártya adatait a nemzeti közműcég, az NKM nevében küldött (hamis) számlával csalták ki tőle. Mivel a gázszámlát az interneten keresztül szokta egyébként is kiegyenlíteni, először fel sem tűnt neki a csalás, ráadásul az összeg is megegyezett azzal, amit fizetni szokott.

Bár olvasónk informatikus, mégis bedőlt a trükknek. Este volt, ő fáradt, nem tanulmányozta különösképpen a számlát. A dolog akkor lett gyanús a számára, amikor azt tapasztalta, az összeg, amelyet a (hamis) számla kiegyenlítése céljából „átutalt”, nem hiányzik a lakossági folyószámlájáról.

Az olvasó bankkártyájának adataival először Hollandiában vásároltak 10 euróért, majd Vilniusban, Litvánia fővárosában próbálkoztak újabb vásárlással, ezúttal már 170 euróért. Utóbbi vásárlási kísérletnél azonban a számlavezető bank ellenőrző kódot küldött sms-ben a számla tulajdonosának, azaz az olvasónak, aki így értesült arról, hogy meg kívánják csapolni a számláját. Ezután az olvasó beszélt a bankkal, majd – a pénzintézet tanácsára – egy forintra csökkentette a számlájához tartozó limitet, bármilyen költés esetére. Mostantól, ha tényleg vásárolni szeretne, a limitet – a netbank segítségével – megemeli arra a három percre, amíg a rendelés, a vételár átutalása megtörténik. Mielőtt a pórul járt olvasó megkereste volna lapunkat, még tettek egy kísérletet arra, hogy az ellopott bankkártyaadatokkal vásároljanak. Ez Nagy-Britanniában történt, kerek egy font értékben. Ez a kísérlet azonban meghiúsult az egy forintra beállított limit miatt.

Olvasónk – a kicsiny kárértékre tekintettel – nem tett feljelentést az ügyben.

„Becsaptak!” Tudomásunk szerint nem egyedi esetről van szó
Fotó: shutterstock

Az ügyben megkerestük az NKM-et, amely – többek között – az alábbiakról tájékoztatta lapunkat. „Legutóbb márciusban történt hasonló csalási kísérlet, amikor az ismeretlen csalók az NKM online ügyfélszolgálata nevében új földgázszámla elkészülésére hivatkozva küldtek ki e-mailt. Felelős energiaszolgáltatóként, ügyfeleink vagyonvédelmét szem előtt tartva, külön felhívtuk mindenki figyelmét a visszaélésekre. Ilyen esetben, bár úgy tűnhet, mintha a levél az NKM hivatalos online ügyfélszolgálati címéről érkezne, azonban a levélben szereplő linkek nem az NKM online ügyfélszolgálatára visznek. Amire ilyen esetben figyelni kell: az e-mailben érkező elektronikus számlákon vagy számlaértesítőkön minden esetben szerepel az NKM-nél vezetett szerződéses folyószámla száma, a számla száma, illetőleg feltüntetjük az átutaláshoz szükséges adatokat is (bankszámlaszámot, illetve a közlemény rovatba szükséges számsort). A böngészősávban az NKM földgáz online ügyfélszolgálatának címe áll: https://www.nkmenergia.hu/foldgaz/Ugyfelszolgalat. Az NKM online ügyfélszolgálati honlapján sosem kérjük, hogy adja meg bankkártya adatait, azokat minden esetben a biztonságos banki felületre történt átirányítást követően szükséges csak beírni” – áll a válaszlevélben.

A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát is megkerestük kérdéseinkkel, melyekre csak részben kaptunk konkrét választ.

„Az elmúlt években történt ugyan az említett bűncselekményhez hasonlatos visszaélés, lényeges hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez a típusú jogsértés nem jellemző a Székesfehérvári Rendőrkapitányság illetékességi területén. Emellett a régi módszer, a szolgáltatókra hivatkozva a lakásokba becsengető csalók jelensége sem kopott ki a mindennapokból.” Imigyen foglalható össze a válasz lényege. Arról, hogy milyen gyakran érkeznek feljelentések hasonló ügyben a rendőrséghez, és sikerül-e leleplezni a csalókat, nem kaptunk tájékoztatást. Arra a feltevésre sem kaptunk választ, hogy igaz lehet-e az, hogy a csalók értékesítik a kártyaadatokat. S csak találgatni tudunk azt illetően is, hogy magányos bűnelkövetők állhatnak-e a dolog mögött, vagy pedig – akár nemzetközi – bűnszervezet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában