Miniradart állítottak szolgálatba Fehérvárcsurgón

A tározó árvízvédelmi fejlesztésének szükségességét és időszerűségét a 2008-ban megjelent Nemzeti éghajlat-­változási stratégia 2008–2025 indokolja. Eszerint hazánkban az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyisége csökken. A csapadékeloszlás átrendeződik, emellett a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése várható.

E klímaváltozással kapcsolatos jövőképet Kravinszkaja Gabriella, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízrajzi osztályának vezetője vázolta föl.

A változások egyik jele a Séd–Nádor–Gaja vízfolyásain a heves lefutású árhullámok (villámárvizek) gyakoriságának növekedése, amelyet a 2010. május–júniusi időszak és a 2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet is alátámaszt. A csurgói tározóban 2010-ben 659 centiméter (eddigi legnagyobb vízállás) vízszinttartás mellett mintegy 11,1 millió köbméter víz betározását oldották meg, míg 2013-ban 459 centiméter vízállással 7,5 millió köbméter vízmennyiséget tartottak vissza, tehermentesítve ezzel Székesfehérvár belterületi részét is.

Az utóbbi évek szélsőséges, csapadékos időjárása miatt a tározó árvízcsúcs-csökkentő szerepe újfent előtérbe került. A tározó, amellett, hogy biztosítja a káros nagyvizek visszatartását, lehetőséget biztosít a többletvízigények kiszolgálására is – mondta el lapunknak Horváth Angéla, az igazgatóság vízrendezési és öntözési osztályának vezetője.

A szóban forgó projektben az árvízvédelmi fejlesztés mellett kiemelt szerepet kapott a vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetéséhez egy korszerű előrejelző-rendszer kiépítése. A szélsőségesebbé váló időjárás valós idejű hatásainak pontosabb nyomon követéséhez megtörtént a csapadék- és hőmérsékletmérő, vízszintészlelő állomások fejlesztése, kiépítése és automatizálása a Gaja-patak vízgyűjtőjének tározóközeli szakaszán. A csapadékeloszlás pontosítására augusztusban egy olaszországi székhelyű időjárási és katonai radarrendszereket gyártó cégtől beszerzett meteorológiai miniradart telepítettek.

A csapadékradar a tározó optimális üzemeltetését biztosító rendszer fő elemeként lehetővé teszi a területen a csapadékjelenségek eloszlásának és intenzitásának azonnali érzékelését, a nagycsapadékok biztonságos idejű előrejelzését. A miniradar maximális hatósugara 108 kilométer, azonban a kellően részletgazdag felbontás érdekében a csurgói tározón kihelyezett ­radar hatósugarát 36 kilométerre állították.

Amint megtudtuk: a nagy felbontású csapadékradarral lehetőség nyílik a célterületen kívül is az egész térségben egyre nagyobb gondot okozó, nagy intenzitású csapadékok helymeghatározására, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések hamarabb indulhatnak, így a vízkárok mértéke csökkenthető, még Székesfehérvár vonatkozásában is.

A meteorológiai miniradar telepítésére az eredeti elképzelések szerint tavasszal került volna sor, azonban a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések következtében az eszköz csak augusztusban érkezett meg hazánkba. A radar telepítésére több lehetséges helyszín is adódott, végül az optimális hatósugár biztosítása érdekében a tározó leeresztő műtárgyán helyezték el.

A radar folyamatos üzeme során keletkező adatok központi szerver felé történő továbbításának szoftveres és hardveres kiépítése még folyamatban van. A műszer által regisztrált időjárási adatok egy hidrológiai előre jelző és üzemirányító rendszerbe futnak majd be, így támogatva a jövőben a tározó optimális üzemeltetését. A budapesti és a pogányvári radarok adatai mellett a fehérvárcsurgói miniradarral „megerősített” döntéstámogató rendszer most már jóval tisztább képet adhat a vízgyűjtőn zajló csapadék­eloszlásról.

A megvalósuló üzemirányító és előre jelző hidroinformatikai rendszer erősíti a tározó komplex hasznosításának lehetőségét. Mégpedig az árvízcsúcscsökkentő szerep és a térség mezőgazdasági vízhasznosítási igényének együttes figyelembevételével. Mindez úgy érhető el, ha a tározó mindenkori vízszintje a valós idejű és a várható időjárási viszonyokhoz igazítható.

A fehérvárcsurgói tározó, amellett, hogy a megfelelő üzemrenddel biztosítja a káros nagyvizek visszatartását, az árvízvédelmi fejlesztés révén lehetőséget teremt a térségben felmerülő gazdálkodói vízigények kiszolgálására is. A fejlesztés eredményeként a tározó hasznosítható vízkészlete 3,1 millió köbméterrel nő, így mérsékli a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatásokat.