Falath Zsuzsanna felvidéki történész beszéde Királyszálláson

„Mélyen tisztelt hölgyeim, uraim, magyar testvéreim!

Trianon a szívünkbe égett fájdalom. Ki tudja, hogy érezte magát az ötödik generáció Muhi, Mohács, Világos után? Az tény, hogy ilyen gyalázatot nem követtek el egy nemzet ellen sem. Mindez a nemzetek önrendelkezésének mottója alatt. Ami igazán nyomasztó száz év után, hogy az elhintett gyűlölködés néhány ország nemzetfenntartó ideológiájává vált. Nem a belső, spirituális és a nemzeti értékekből, sajátosságokból nyerik létükhöz fejlődésükhöz szükséges energiát, hanem az igazság eltagadásából, a mélyből feltörő, de elfojtott bűntudatból és persze az ezekből fakadó frusztráltságból.

A magyar állam különleges fejlődése, a Kárpát medence stratégiailag egyedülálló elhelyezkedése óhatatlanul kikerülhetetlenné tette azt az államhatalmi, önvédelmi és különleges, szakralitással mélyen átitatott főhatalmi státuszt, melyet a Szent Korona testesített meg. A Szent Korona eszme biztosította, és biztosítja, a magyar lélek és nemzettudat különlegességét, mely nem ismeri a sovinizmust. Ezt a tényt Európa számos nemzete nem mondhatja el magáról, mondom ezt én, Falath Zsuzsanna, a felvidéki, nagyszombati születésű lány, kit szlovák akcentussal ajkán ért a megtiszteltetés, hogy magyar testvéreihez szóljon ezen a csodálatos helyen.

A magyarságot több mint 100 éve igazságtalanul vádolják más nemzetek elnyomásával, irántuk érzett türelmetlenséggel. A vádakat kimondó politikusok és történészek egy része konspiratív, az igazság felkutatásának teljes mellőzésével teszik kijelentéseiket, melyek lehetetlenné teszik a Kárpát-medence népeinek őszinte együttműködését és az igazságosság talaján állva testvéri szeretetben való egyesülését.

Nincs alternatívája ennek! Hektikus világunk és főleg Nyugat-Európa értékválsága veszélyt jelent Közép-Európa számára. Össze kell fogni! A Kárpát-medence népeinek összefogásához szükségeltetik, az igazság felkutatása és kimondása minden tabuvá tett kérdésben. Az igazság tagadása, elhazudása, hamis nemzeti mítoszok építése egyre inkább mélyíti az ellentéteket, a Kárpárok övezte hazánk népeinek együttműködésénél.

Nőjön fel a szlovák, román, ukrán, meg a többi nemzet! Értse meg, hogy ez így nem mehet tovább! A bűn, ami az ő lelküket is nyomja, amit a magyarság és a több mint ezeréves magyar állam ellen elkövettek, orvoslásra vár. Állítsák le magyarellenes soviniszta politikájukat! Biztosítsák a magyar nemzetrészek számára a területi és a kulturális autonómiát! Állami szinten kérjenek bocsánatot a magyarságtól és adják vissza a magyarságtól elrabolt anyagi javakat. Ezt egy minimális gesztus lenne a trianoni gyalázat haszonélvezői részéről.

Igen, küldetésemnek érzem és talán a Jóisten irányította így azt életemet, hogy a szlovák sovinizmust a saját bőrömön érezhettem meg és folyamatosan érzem, és ez sarkalt arra, hogy egyre jobban beleássam magam közös történelmünk neuralgikus eseményeibe, pontjaiba.

Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy amíg az elsősorban a szlovák történelemírás és tanítás nem fog egy megtisztuláson, egy paradigmaváltáson átesni, akkor talán soha nem lesz megbékélés. Pedig a tót s a magyar vértestvérek, a Kárpát-medencében talán egyedülálló módon. Úgy is mondhatnám, egy vérből valók vagyunk. Úgy érzem, eljött az ideje annak, hogy én, mint felvidéki értelmiségi megtegyek egy kis lépést az ügyben.

Bocsánatot kérek a szlovákiai történész, muzeológus társadalom lelkiismerete nevében, továbbá vindikálom magamnak a jogot, hogy itt és most bocsánatot kérjek a Felvidék jobbérzésű értelmiségének nevében az elmúlt száz év hazugságaiért, mítoszgyártásaiért, az épített kulturális örökségek pusztításáért, ásatásaink, tárgyi örökségünk eltüntetéséért, meghamisításáért.

Ráadásul mindez a szörnyűség, gyűlölet a magyarság ellen jogfosztással, kirablással és vérfürdővel járt. Erre a gesztusra több mint ezeréves közös múltunk kötelez a magyar hazában.

Elég volt, hogy félművelt politikai kalandorok hazugságokkal riogassák népeink békéjét! Elég volt, hogy tőből metszett hazugságokat, egyre több rossz mesét kitaláló történésznek nevezett provokátor terelje a gyűlölet felé a szlovákságot. De elég volt, hogy ezt a praktikát itt Közép-Európában több állam is megcselekszi Ausztriától Ukrajnáig, Szlovákiától Romániáig. Csavarjuk ki a hazugság, a gyűlölség fegyverét a rosszakaratú emberek kezéből, akik megosztani és uralkodni elv alapján akarnak minket megsemmisíteni. Helyezzük vissza a népek lelkébe azt a természetes szakralitástól átitatott, hierarchikus gondolkodást, ahol az igazságot, a normalitást nem lehet tovább relativizálni. Ehhez kérem minden, a Kárpát-medencében élő magyar és nem magyar testvérem segítségét.

Mindenkinek lebegjen szeme előtt a Kárpátok övezte magyar haza boldogsága és szebb jövője! Isten minket úgy segéljen!”