Vám és Dád is Igaré!

Fejér megye egyik egészen déli településéről beszélünk, amely a Bozót-völgy és a Sárvíz-völgy közötti löszháton fekszik. Természeti adottságai jók: egymást érik a völgyek, s magáénak tudhatja a következő vizeket is: Rezes-tó, Hordóvölgy-vízállás, Igari-tó, valamint a Bozót- és a Pósa-patakot. Ez amekkora áldás – a földművelést tekintve –, olyannyira átok is az Igaron élőknek, hiszen a településre könnyen betör a víz. Ezzel a közelmúltban is meg kellett küzdeniük a helyi lakosoknak.

A település első írásos említése 1324-ből származik, akkor Igorként hivatkoznak rá. Bizony, a név egyes elméletek szerint az ógermán nyelvből, az Ingvar személynévből (óorosz Igor személynév) eredeztethető, míg egy másik feltételezés szerint a középiráni nyelvben az igar erőst jelent, s ugyancsak személynévként vésődött be a településen élők tudatába.

A község területén a középkorban Igar, Vám és Dád három önálló faluként létezett, ám a 16. század végén mindhárom település elpusztult. Újraélednie csupán Igarnak sikerült. A ma is ismert településrészek 1871-től tartoznak a községhez: ezek Vámpuszta (Galástya), Vámszőlőhegy és Dádpuszta.

Vám a nevét a középkorban – valószínűsíthetően – onnan kapta, hogy a közelben egy fontos átkelőhely királyi vámszedői állomásoztak. Akkoriban a Mezőföldről Somogyba nehéz volt átjutni, mivel ezt a dunántúli részt északnyugat és délkelet irányban kettévágta a Sió-csatorna.

Igaron 1900-ban 1786-an, 1949-ben pedig 2577-en laktak; a csökkenés a világháborúkat követő évtizedekben vált tendenciává. A lakosok összlétszáma 1990-ben 1254, 2001-ben pedig 1098 fő volt. Ők 1984-ben is nagy területen éltek: a statisztikák szerint 4119 hektárt tett ki Igar, amelyből 2851 hektár szántóként, 538 hektár pedig rétként, legelőként üzemelt. A fő tevékenységi kör a mezőgazdaság, földművelés volt.

Azonban a községben nemcsak a természet, de az ember is alkotott. A fő település kétségkívül egyik legjelentősebb épülete az 1835-ben épített, barokk stílusú református templom (melynek tetejét éppen ezekben a napokban renoválják), de a Vámpusztán található, Hübner Ede által 1773-ban tervezett, késő barokk stílusban épült kastély (maradványai) is szóra érdemesek. Vámpusztán egy bronzkori földvár romjait találták meg. Dádpusztán egy másik világot, az Ozora Fesztivált keltették életre.