Az ég után a víz alatti világ titkait derítené fel a zichyújfalui Pál Károly (videó)

Pál Károly számára a víz 2019 áprilisa óta nem idegen terület, hiszen, ahogy korábban beszámoltunk róla, az Északi-tengeren vizsgál drónokkal szélerőműveket. Mivel az ismeretlen mindig vonzotta, a tengeri környezet pedig tulajdonképpen a munkahelye, ezért úgy döntött, a levegő után a vízi világ titkait is ideje lenne megismernie.

– Az emberiség régóta kutatja a Holdat, a bolygókat, ám nagyon keveset tudunk a vizeink élővilágáról, a tengereink tulajdonságairól. Régóta érdeklődöm e terület iránt, az offshore (tengeri) szélerőművek ellenőrzése során végzett munkám pedig az utolsó löketet nyújtotta ahhoz, hogy a vágyat tettek is kövessék.

Károly rengeteg tapasztaltot gyűjtött már a különböző ipari területeken végzett légi munkái során, és nemegyszer szembesült már olyan szituációval, ahol a drónok kevésnek bizonyultak. Ilyen például a vízi környezet is, és mivel ideje nagy részét a tengeren tölti, fel tudta mérni, hogy milyen biztonsági és egyéb követelmények szükségesek egy vízi „drón” üzemeltetéséhez.

– Bár robottengeralattjárók ipari környezetben már korábban is léteztek, ezek drágák, nagy méretűek, nehézkes a mozgatásuk, és az esetek többségében nem rendelkeznek olyan műszaki megoldásokkal, amik stabil eredményeket nyújtanak. Egy magyarországi céggel közösen vágtunk bele ebbe a vízi projektbe, mely során ezeket az eszközöket felhasználva egy saját adatelemzési és adatgyűjtési rendszert építünk ki. Ennek első zászlóshajója ez a mini tengeralattjáró, aminek irányíthatóságát, agilitását nemrégiben teszteltük a Velencei-tavi Vízi Sportiskolában, hamarosan pedig viszem magammal a tengerre, ahol várhatóan brit felségvizeken, ipari környezetben folytatjuk a munkát. Ez lesz a gép legfontosabb megmérettetése – mesélte a szakember.

Miért éppen a VVSI-nél?

– Nehéz olyan méretű medencét találni, ahol ilyen eszközt tesztelhetünk, nyilván egy családi házhoz nem kopoghatok be ezzel a céllal. A fiam a VVSI-hez jár evezni, így adta magát az ötlet, megkerestem az iskolát, ahol nagyon készségesen fogadtak minket.

Mekkora a különbség a drónok és e között a gép között?

– Bár vannak hasonlóságok, alapvetően teljesen külön koncepció a kettő. A tengeralattjárónak is ugyanazokban a dimenziókban kell mozognia, mint egy drónnak, viszont a víz alatt jóval nagyobb a közegellenállás, a gravitáció pedig kevésbé hat rá. Lezuhanni nem tud, csak lassan süllyedni, viszont minden mozgást lassabban végez el, mint a légi társai.

Irányíthatóságában is rengeteg a különbség, hiszen míg egy drónt általában két karral irányítunk jobbra-balra, illetve fel-és le, addig itt az sem mindegy, hogy éppen milyen szögben áll az eszköz.

Az elsődleges navigációs eszköz a kamera, így olyan környezetben kell hajóznunk, ahol jók a látási viszonyok, és tudunk tájékozódni. Ezen később úgy szeretnénk fejleszteni, hogy a gépre szerelünk egy aktív szonárt. A kamera egyébként nem mozgatható, igaz, nincs is rá szükség, mert maga a gép olyan jó manőverezési képességekkel bír, hogy szinte bármi megvalósítható vele.

A tengeralattjárónk 100 méterig süllyedhet a vízben, és míg a légi eszközöket rádiójelekkel irányítjuk, ez vezetékes irányítású (100 méter hosszú kábel segítségével), a tenger sűrű közegében ugyanis jóval gyengébben terjednek a rádiójelek.

Mennyire elterjedt ez a technológia?

– Magyarországon nem igazán, mert elég korlátozott felhasználási területei vannak, merőben más, mint egy légijármű. Talán a Balaton van most annyira tiszta, hogy vannak részei, ahol átlátszó a víz. Emiatt kíváncsian várom a telet, amikor befagy a Velencei-tó, akkor ugyanis biztosan leengedjük a gépet itt is.

Milyen területeken lesz bevethető a tengeralattjáró?

– Mindenféle könnyű tengerészeti feladatokra használható lesz, tengeri szélturbinák platformellenőrzésétől kezdve a hajófenékvizsgálatig. Kisebb víz alatti munkák elvégzésére is képes lesz, miután felszereljük olyan karokkal, melyek mintagyűjtésre, mederkotrásra adnak lehetőséget.

Emellett a kutató-mentő feladatok során is óriási hasznát vehetjük az eszköznek, sőt a szonár segítségével előzetes felméréseket, veszélyelemzéseket, 3D térképeket tudunk készíteni egy-egy területről, melynek elsődleges célja, hogy az extrém veszélyes környezetben dolgozó mélytengeri, ipari búvároknak ténylegesen csak annyiszor kelljen a mélybe merülniük, amennyi szükséges. Közvetve így akár emberéleteket is tudunk menteni, hiszen inkább egy műszaki eszközt veszítsünk el, mint egy kollégát. Őket és a nagy ipari tengeralattjárókat ugyanis nem fogja tudni helyettesíteni a kisgép, de a kettő közé be tud ékelődni az egyszerű szállíthatósága, a gyors üzembehelyezhetősége miatt.

Kapcsolódó cikk:

[embed]https://www.feol.hu/kozelet/helyi-kozelet/rekordot-dontott-a-szeleromuvek-dronnal-torteno-ellenorzeseben-a-zichyujfalui-pal-karoly-4163090/[/embed]