Király Antal is bekerült a ráckeresztúri értéktárba

A bizottság tagjai e-mailben kapták meg a négy dokumentumot, majd mindenki nyilatkozott arról, támogatja-e a beterjesztett értékek települési értéktárba kerülését. Mind a négy esetben egyhangú döntés született, így ismét gyarapodott a ráckeresztúri értéktár: Kapócs Ferenc életműve, a református egyház által működtetett drogterápiás otthon, Petheő Dénes publicisztikai munkássága és Király Antal citerakészítő tevékenysége került a gyűjteménybe.

Király Antal Dózsa György utcai műhelyében sorra készültek a citerák, főként diófából. Az első hangszert még gyerekkorában készítette, később megrendelésre dolgozott, más településekről is felkeresték, sőt az egyik Király-féle citera Hollandiába is eljutott. Anti bácsi igazi közösségi ember volt, nemcsak citerákat készített a falujabelieknek, hanem például cirokseprűket is, de megjavította a lyukas edényeket is, ha azt kérték tőle.

A Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona 1986-ban jött létre Ráckeresztúron, Erdős Eszter református lelkész kezdeményezésére. A terápiás közösség története egy kis parasztházban kezdődött, mára két modern épületegyüttesben fogadja a szenvedélybetegséggel küzdő fiatalokat. Az intézmény tevékenysége példaértékű, az elmúlt években számos gyógyult kliensük bizonyította: van visszaút, van remény, és lehetséges az újrakezdés.

Kapócs Ferenc születésének századik évfordulójáról idén januárban helyben is megemlékeztek. Nemrég fiai eljuttatták a bizottságnak Szekér Nóra történész tanulmányát, amelyből részletesebben megismerhető a Szentlászlópusztán, egyszerű szegényparaszti családban született férfi életútja. A budapesti állam- és jogtudományi karon doktorált fiatalember 1946. márciustól 1947. májusig Nagy Ferenc miniszterelnök személyi titkára és a miniszterelnökség titkárságának vezetője volt. 1947-ben koholt vádak alapján letartóztatták, majd bűncselekmény hiányában szabadon engedték, de még aznap ismét letartóztatták, és internálták, 1953. szeptemberben szabadult ki. Kapócs Ferenc sosem szakadt el szülőfalujától, segített földijeinek, ha tudott.

Petheő Dénes publicisztikai tevékenysége jelentős, cikkei az 1860-as években számos újságban jelentek meg. A Bolond Miska című humorisztikus lapba A veresszakállas hazafi álnéven gunyoros szösszeneteket írt. Petheő Dénest a helyi temetőben, a temetőkápolna alatti családi kriptában helyezték örök nyugalomra.