Megiramodik most a szakképzés?

Mi az oka ennek, és vajon várható-e a szakképzés megiramodása hazánkban? – tettük fel a kérdést Kulcsár Szilviának, a Székesfehérvári Szakképzési Centrum főigazgatójának.

Ismét divat lett

– A válasz összetett. A minisztérium mellett a szakképzési centrumok és az iskolák is rengeteg időt, pénzt és energiát fektettek abba, hogy megmutassák, milyen sokban különbözik a mai szakmai képzés a 15-25 évvel ezelőttitől. A szakmák nagy része átalakult. A munka végeredménye ugyan nem változott, de a hozzá vezető út annál inkább. Emiatt a diákoknak a szorosan vett szakmai ismereteken túl jóval szélesebb tudásra van szükségük. A szakmunkásbérek is pozitívan alakultak, így biztos életpályát is tudunk a fiataloknak mutatni. A szülők is nyitottabbak arra, hogy szakmát taníttatni küldjék a gyermekeiket, és végül, de nem utolsósorban a szakképzési rendszer is folyamatosan alakult át az elmúlt években. Aki idén ősztől kezdi meg a szakképzésben a tanulmányait, már egy teljesen új rendszerben tanul – válaszolta Kulcsár Szilvia.

A változás része, hogy az eddigi szakgimnáziumok kifutó rendszerben megszűnnek, helyüket a technikumok veszik át. Ám ezek a korábbitól eltérően nem 4+1 éves rendszerben képeznek szakembereket, amelyben az érettségi után dönti el a diák, marad-e a technikusképzésben vagy továbbtanul, esetleg belép a munka világába. Ez egy eleve 5 évre tervezett képzés, amelyből az 5. év végén érettségivel és szakképesítéssel lép ki a fiatal. Az úgynevezett bemenet is könnyebb lesz, hiszen 8. osztály után az eddigiektől eltérően a diáknak nem szakmát, csak ágazatot és képzési típust – technikum vagy szakképzés – kell választania. Kilencedik év végén, az ágazati alapvizsga után kell eldöntenie, folytatja-e a megkezdett szakirányt, vagy átlép egy másikba, netán képzési típust vált. Ennek érdekében mindkét irányba átjárást biztosítanak 9. osztály után a gimnázium és a technikum között anélkül, hogy a diák évet veszítene a tanulmányai során.

Pályaorientáció

– A pályaválasztás során többnyire olyan szakmát választanak a gyerekek, ami szimpatikus vagy divatos. Azonban nem biztos, hogy valóban megvannak a választott szakmához szükséges adottságai, képességei, belső motiváltsága. A döntés megkönnyítését hamarosan több pályaorientációs program is segíti. Az új rendszerben a 9. évfolyamon ágazati alapozóképzés lesz, amely átfogó alaptudást, nem pedig szakmaspecifikus képzést ad a tanulóknak – mondta a főigazgató.

Aki nem szeretne technikumba menni, de szakmát tanulna, az szakképző iskolába jelentkezhet – ezek veszik át a szakközépiskolák helyét –, amely 3 éves szakmai képzést biztosít. Ezek tulajdonképpen megfelelnek a régi szakmunkásképzőknek, azzal a különbséggel, hogy a szerkezetük és a tartalmuk teljesen megújult. Ennek az iskolatípusnak a kimenetele a szakmai vizsga. Természetesen ezeket a diákokat sem vágják el az érettségi megszerzésének a lehetőségétől, további 2 éves képzés végén érettségi vizsgát tehetnek. Igaz, ezt a két évet nappali képzésben már nem lehet elvégezni. Kulcsár Szilvia azt is elmondta, az általuk működtetett intézményekben kínált képzések eddig is lefedték Székesfehérvár és környékének munkaerőpiaci igényét, és ez ezután is így lesz. A választható szakmák nem csak elnevezésüket tekintve változnak, egyes szakmák elavultak és kikerültek a szakmajegyzékből, más szakmák tartalma kibővült, és teljesen új szakképesítések is bekerültek a szakmajegyzékbe, mint például az ipari informatikai technikus. A választható szakmákkal kapcsolatban sokat segít a www.szakkepzes.ikk.hu weboldal.

Komplex tudást kapnak

És most jöjjön a legfontosabb kérdés: a képzési rendszer átalakítása olyan szakembereket eredményez-e, akik nem csak értik és szeretik a szakmájukat, de képesek komplexen gondolkozni, a megrendelővel érdemben kommunikálni?

– Egyértelműen ez a cél, és ez a kimenet szabályozásában is megmutatkozik. A szakmai vizsgák a jövőben nem csak független bizottság előtt, de független vizsgaközpontokban zajlanak majd, ahol az intézménytől független feladatsorokkal várják a diákokat. A cél a képzés során az iskolákban több, mint a vizsgára történő felkészítés. A záróvizsgán nem csak a jelölt szakmai tudását nézik majd, de többek között azt is, hogy a kapott feladatot képes-e egy nagyobb projekt részeként megoldani, de adott esetben azt is, hogyan kommunikálja azt a megrendelővel. A felkészítésben éppen ezért lesz még kiemeltebb szerepe a duális képzésnek, amely a képzésen túl az elhelyezkedésben is segíthet a fiataloknak, akik akár már az ágazati alapvizsga után munkavállalói szerződéssel, fizetésért mehetnek ki cégekhez dolgozni – magyarázta a szakképzési centrum igazgatója.

Ha ez így lesz, biztosan nem fordul többé elő olyan baki, hogy a „szaki” a fürdőszobában a toalett mellé, a sarokba szereli fel a mosdót, amelyhez így képtelenség odaférni, miként az a cikk szerzőjénél megesett.