Zarándokhelyet szeretnének kialakítani a ráckeresztúri szobor körül

A helyiek nagyon büszkék az 1779-ben készült műalkotásra, mely idén felvétetett a Fe­jér megyei értékek közé.

A javaslatot Herkli Antal, a Ráckeresztúri Települési Értéktár Bizottság tagja terjesztette a megyei értéktárbizottság elé. Tőle tudjuk, hogy a szobor a Ráckeresztúr határában lévő, Szentlászló nevű Árpád-kori település templomának helyén épült az Európán végigsöprő pestisjárvány után, Szent László király tiszteletére. Különlegessége, hogy elülső oldalán a lovagkirály domborműve látható.

Anti bácsi elmesélte azt a legendás történetet is, mely a török időkbe nyúlik vissza.

E szerint a falucska lakói a templomba menekültek a támadók elől, ám egy kisgyereknek ki kellett menni, hogy szükségét elvégezze, hiszen mégsem tehette mindezt a felszentelt Isten házában, s odakint a lesben álló török katonák észrevették. Nem kegyelmeztek senkinek, a falut földig rombolták, a templomot fölégették. A hajdani falu azonban nem tűnt el nyomtalanul: templomának maradványai a 18. században még láthatók voltak.

A Szentháromság-szobor egyik oldalán látható templomrajz feltehetően erre utal.

Herkli Antal – aki mint világi lelkipásztori munkatárs, tevékeny tagja a helyi római katolikus egyházközségnek – úgy tudja, a régi időkben körmenet járt ki a szoborhoz.

– Ezt a régi hagyományt élesztettük fel újra 2019-ben, a szobor elkészültének 240. évfordulóján, amikor is az egyházközség az önkormányzat támogatásával szabadtéri szentmisét szervezett. A misét Szent László-nap környékén tartottuk, sokan jöttek a környező településekről is. Volt, aki gyalogosan, volt, aki kerékpárral zarándokolt el a szent szoborhoz.

Anti bácsi elmondta, hogy a szentmisét Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész mutatta be Szent László lovagkirály tiszteletére, közreműködött a BOR-ÁSZOK Dalárda Egyesület, s a jeles eseményen szabadtéri fotókiállítást is megtekinthettek a jelenlévők. Ugyanebben az időben a községi könyvtárban is kiállítás nyílt a Szentháromság-szoborról készült képekből, hogy aki netán nem tudja személyesen fölkeresni a műalkotást, az is „körbejárhassa”.

Szentes-Mabda Katalin polgármester kiemelte a téma kapcsán, hogy a település páratlan értéke sokáig megközelíthetetlen volt, teljesen benőtte s eltakarta a kíváncsi szemek elől a dúsan burjánzó növényzet.

– A Zöld Erdő Vadásztársaság tagjai 2018 júniusában segítettek a műemlék környékének rendbetételében. Kovács János vadászmester és társai visszavágták a cserjéket, lenyírták a méteres csalánt, de a fákat meghagyták. A vadászok azóta is rendben tartják a szoborhoz vezető utat és a műemlék környezetét, amiért ezúton is köszönetet mondunk. Szeretnénk majd a jövőben kiránduló- és zarándokhelyet kialakítani itt, hogy mások is megcsodálhassák ezt az egyedülállóan szép szobrot, vele együtt megismerhessék településünk múltját, történetét – fogalmazott az elöljáró.