Aranybánya a restaurátoroknak a Szent István király-székesegyház felújítása

Magyarország egyik legjelentékenyebb székesegyházának felújítását évekkel ezelőtt egy káreset indította útjára. Emlékeztetőül kezdjük Vági Péter építész, munkakoordinátor prezentációjának, előzménysoroló diáinak szemléjével.

2014 nyarán leszakadt a székesegyház északi főpárkányának egy darabja. 2015–2016-ban megtörtént a tetőszerkezet és a homlokzat felújítása, 2017 májusában láttak neki a mellékkápolnák restaurálásának. 2018 augusztusában régészeti feltárás indult a templomhajóban. Tavaly januárban fogtak hozzá a bazilika belső állványzatának felépítéséhez. Júliusban elkészült 107 négyzetméter festett sírfelirat konzerválása az altemplomban, novemberben pedig befejeződött az első mellékoltárkép – Jézus bemutatása a templomban – restaurálása. Decemberben minden fából készült helyreállítandó tárgyat elszállítottak a székesegyházból, külső műhelyekbe.

Most, 2020. márciusra elkészült kétezer négyzetméter mennyezetkép tisztítása és konzerválása. Zajlik a műmárvány felületek restaurálása is.

Jeszeniczky Ildikó festőművész, restaurátor beszélt a több száz éves mennyezetképekről. A feltárás, a res­taurálás során eltüntették a beázások okozta károkat. Bizonyos falképek egyes részei a régebbi átfestések következtében megváltoztak, ezeket is visszaállították. Példaként egy adományozó alakját említette, aki eredendően egy aranyérmét tartott, egy átfestés során kapott kardot a kezébe. A feltárás során kivilágosodtak a falképek, s új részletek kerültek elő.

Nagy Gergely aranyozó az aranylapokkal végzett munkáról adott tájékoztatót. 23 karátos, ám pirinyó aranylapocskákkal dolgoznak, végtelen türelemmel, precízen. A restaurátori munkafolyamatok állomásainak sorolása, magyarázata során a szakemberek több ízben használták a zsűrizés fogalmát. Bodnár Gyula restaurátortól kérdeztük meg, mit is jelent ez a jelen kontextusban:

– Az egyház mint megrendelő ebben a formában laikus, ehhez a szakmához nem ért – kezdte válaszát –, ezért segítséget kér a műemlék-felügyelőségtől, a Képzőművészeti Egyetemen dolgozó kollégáktól, akik a szükséges képzőművészeti technikákban, a kivitelezés elvében, a megjelenés formájában otthon vannak. Az egymást kiegészítő társszakmák képviselői hoznak folyamatos kontrolldöntéseket. Ez párbeszédet jelent, a célja az, hogy a kivitelezőt olyan megoldások felé terelgessék, amely legteljesebb mértékben megfelel a művészettörténeti, egyháztörténeti, építészettörténeti elveknek – mondta el.

A székesegyházbeli munka jelentőségéről is faggattuk egy kicsit Bodnár Gyulát. – Ez a székesegyház az ország első három temploma között szerepel. Egyrészt püspöki székhely, másrészt Fehérvár koronázóváros. Ez a templom méreténél, díszítettségénél, történeténél fogva és az egyházi hierarchiában elfoglalt helye miatt is kiemelt. Akik részt vesznek ebben a projektben, azok életében ez egy nagyon-nagyon meghatározó munka – fogalmazott.

Vági Péter elmondta: ütemterv szerint halad a munka, a 2022-es átadási határidő tartható.