A partfalak átépítése negyvenhét helyszínt érint a Velencei-tónál

Az utóbbi néhány évben a Velencei-tó és környezete az idegenforgalom kedvelt célpontjává vált, ami a tó környéki önkormányzatok fejlesztései­nek is köszönhető. 2014-ben elkészült az a koncepcióterv, mely a Velencei-tó és környezete komplex fejlesztési elképzeléseit foglalta magában. Az ebben megfogalmazott célokkal van összhangban a vonatkozó pályázati konstrukció keretében megvalósítható, a Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja cí­mű vízügyi projekt.

Velencei-tó: partfalak, vendégmólók

Amint megtudtuk: a Velencei-tónál már csaknem két éve folyamatban lévő munkálatok leglátványosabb eleme a partfalak átépítése, mely – körül­ölelve a tó keleti medencéjét – 47 helyszínt érint. A tó körüli partvédőművek jellemzően az 1960-as és 1970-es években épültek, nem csoda, ha az azóta eltelt időben jelentősen leromlott az állapotuk. A felújításukat mégsem csak ez indokolja, hanem a partvédőművek magassági és műszaki kialakítására vonatkozó jogszabályok változása is. Tavaly a fürdőzni vágyók a kijelölt strandterületeken a megújult partszakaszokat a strandszezon idejére már ideiglenesen birtokba vehették, ami idén is hasonlóan történik majd. A horgászok bizonyára a csónakok elhelyezésére alkalmas vendégmólók kialakítását kísérik érdeklődő figyelemmel. Az elbontásra ítélt mólókkal kapcsolatos munkák ütemezését a Mohosszal egyeztetve tervezték meg, hogy a projekt megvalósulásának ideje alatt is biztosítsák a szükséges kikötési lehetőséget.

Az elbontott vendégmólók visszaépítése az érintett önkormányzatok javaslatainak figyelembevételével történik majd, a helyszínt és a befogadóképességet a korábbi kihasználtságot szem előtt tartva határozzák meg. A sportolók és a közönség örömére a múlt év őszén a World Rowing Masters Regatta evezős-világbajnokságot a már megfelelően átalakított és felújított evezőspályán rendezhették meg. A pálya teljes hosszán elbontották a függőleges partvédőművet, helyette rézsűs partfal épült kőszórással. Az így kialakított partfal a hullámokat szinte teljes mértékben elnyeli, alkalmasabbá téve ezzel a versenypályát a professzionális sportolásra, nívósabb nemzetközi versenyek megrendezésére. A kivitelezési munkák terv szerinti megvalósítását a különösen enyhe tél is segítette. A megújult Velencei-tavat a nagyközönség előreláthatóan 2021 őszén veheti birtokba.

Váli-völgy: a klímaváltozás hatásait enyhítik

A 22 települést magában foglaló Pannónia Szíve térség a területet érintő infrastrukturális, közlekedési és idegenforgalmi fejlesztések révén új korszak küszöbén áll. Mindezek mellett a Váli-völgyben két jelentős vízrendezési beruházás valósul meg a Váli-­vízen és a Szent László-patakon. A fejlesztések komoly előrelépést jelentenek a vízgyűjtő területen található települések környezeti állapotának javí­tásában. A Váli-víz és legjelentősebb mellékvízfolyása, a Szent László-patak tipikus dombvidéki vízfolyás, mindegyik érzékenyen reagál a klimatikus viszonyokra. A Váli-völgy vízrendezési feladatai és a Szent László-patak rehabilitációja elnevezésű projektekben megvalósuló fejlesztések elsősorban azokat a negatív hatásokat enyhítik, melyeket a klímaváltozás gyakorol az épített környezetre és a mezőgazdaságra. Egyebek között a meder vízelvezető képességének növelésével, záportározó kialakításával, az eróziós jelenségek kialakulásának mérséklésével igyekeznek megoldást találni. A tervezési munka során kiemelt figyelmet kapott a belterületek árvízi biztonságának növelése.

Árvízvédelmi művek Bicskén

A Szent László-patakon az egyik legjelentősebb fejlesztés Bicskén valósul meg: a település belterületi szakaszán a rendszeres elöntések megszüntetése céljából árvízvédelmi művek épülnek. Emellett a vízfolyás megfelelő vízlevezető képességének biztosításához folyamatban van a 1104. számú közút patakon átívelő hídjának átépítése: a hidat várhatóan áprilisban újra igénybe vehetik a közlekedők. Gyúró és Csabdi térségében a mederrendezési munkák zajlanak. Megkezdődött Váli-víz alsó szakaszának rendezése is a beloianniszi duzzasztó bontásával és a szükséges mederkorrekcióval, továbbá folyamatban van a felcsúti üzemi híd cölöpözési munkája is. A projektekben a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően a természeti értékek megőrzése is fontos célként fogalmazódott meg. A beruházások hozzájárulnak a vízfolyás természetes jellegének megőrzéséhez, helyreállításához – például a meanderező (kanyargó) mederszakaszok kialakításával. A projektek részeként a Váli-­víz teljes vízgyűjtő területét lefedő monitoringrendszer épül ki, amely lehetővé teszi a szélsőségesebbé váló időjárás hatásának pontosabb nyomon követését és előrejelzését, ezáltal is növelve az árvízi biztonságot. A monitoringrendszer elemei a vízügyi igazgatóság korszerű hidrológiai előre jelző és modellezőrendszeréhez szolgáltatnak adatokat – tudta meg a Fejér Megyei Hírlap a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól.