Panelházjövő és robotnemtudás – Megtartotta ülését a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület

A Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület 2000-ben alakult meg. Tagjai között egyaránt vannak tanárok, ügyvédek, vállalkozók, gazdasági vezetők. Köztük van például Varga István Attila, Schultz György, Sipos Imre. A teljes tagság létszáma, honlapjuk szerint hetvenhét, ezért sem sorolhatunk mindenkit föl. Az egyesület elnöke Székesfehérvár mindenkori polgármestere. Céljaik között van a város stratégiaalakításának elősegítése, versenyképességének javítása, Fehérvár gazdasági, szellemi életének elősegítése érdekében tett kezdeményezések összehangolása.

A Prosperis Alba Kutatóközpont megalakulásáról a város közgyűlése 2018 augusztusában határozott. A fehérvári doyen jövőgondolkodók gré­miu­ma előtt tartott tehát tegnap prezentációt a fehérvári jövőkutató társaságok „benjáminjának” ügyvezetője, Csanády László. Aki ebbéli minőségében tegnap az önkormányzat Stratégiai és Fejlesztési Bizottságának ülésén is részt vett, ott is számot adott munkájukról, s bemutatta a Prosperis Alba kutató- és közösségépítő tevékenységét, illetve 2020-as üzleti tervét.

Úgy fogalmazott, úttörőnek érzi munkájukat, amely jellege szerint országosan is párját ritkítja: – Nem találtunk olyan céget, amely hozzánk hasonló jelleggel foglalkozna a világ átalakulásával, átformálódásával. Amit fontosnak tartunk, az két idősík, vagyis a városunk ezeréves múltja és a jövője. A kettő között szeretnénk hidat képezni, hogy a mában meghozott döntéseket a jövőben tudjuk vállalni. E döntéseket úgy tudjuk jól meghozni, ha kellő információ birtokában vagyunk, és kellően körültekintően gondolkodunk – mondta még ott.

Csanády László a Székesfehérvár Jövőjéért Egyesület megjelent tagjai előtt tett előadásában kitért a Magyar Városkutató Intézettel közösen végzett ipar 4.0 kutatásról, amely – mint megjegyezte – próbára tette a türelmét, lassan készült el. 2018 decemberében határozták el, legyen egy ilyen kutatás. A felmérés részét képezte – cégvezetői interjúk és fókuszcsoportokkal való munka mellett – egy nagy mintás, ezerfős, a lakosságot személyesen megszólító, megkérdező véleménykutatás:

– Borzasztó ijesztő számok jöttek ki – értékelte Csanády, akit a „Hogyan jellemezné saját tudását a robotokról?” kérdésre adott válaszok aggasztják: a megkérdezettek 67 százaléka, saját bevallása szerint szinte semmit vagy csak keveset tud a robotokról. Pedig – Csanády szerint – a csapból is az automatizálás folyik, az emberek kétharmada egyszerűen nem foglalkozik vele. Beszélt az Óbudai Egyetem egyik, a Prosperis Alba felé jelzett speciális kutatási területéről is, amely a panelházak mozgásvizsgálatát elemzi. – Ez nekem teljesen új fogalom volt, de állítólag a panelházak mozgásából lehet arra következtetni, hogy milyen állapotban vannak – mondta. – Ez is egy megoldandó probléma lesz: mihez kezdjünk az ipari technológiával épült lakóházakkal – tette hozzá.