Falufejlesztés akadémiai szinten Pázmándon: saját tapasztalatokkal

A Falufejlesztő Akadémia a Falufejlesztési Társaság és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közös programja, melyet ezúttal Pázmándon a Hét Forrás Művelődési Házban szerveztek meg csütörtökön. Az eseményre meghívtak minden Fejér megyei polgármestert s olyan programok, pályázó közösségek vezetőit, képviselőit, melyeknek célja a településfejlesztés helyi szintű megvalósítása. Szirbik István, az akadémia ötletgazdája köszöntése után Virányiné Reichenbach Mónika, Pázmánd polgármestere szólt a résztvevőkhöz:

– Mi egy kicsi település vagyunk, amely az elmúlt években nagyon sok mindent elért, nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is. Talán a legnagyobb eredményünk, hogy az emberek életminőségén próbáltunk javítani. Célunk nem csupán az volt, hogy a pázmándiak jobb környezetben élhessenek, hanem az, hogy olyan programokat is biztosíthassunk számukra, amelyek növelik a tudatosságot az életükben, a közösségi színtéren egyaránt. Hiszen nem az a fontos, hogy kifele mit mutatunk a világnak, hanem hogy az emberek mit gondolnak, hogyan élnek. Biztos vagyok ugyanis benne, hogy hosszú távon csak az őszinte szolgálat vezet eredményre.

Az akadémia társszervezője, Fáy Dániel, a Falufejlesztési Társaság elnöke megemlékezett alapítójukról, Kemény Bertalan településtervező szociológusról, aki már a hatvanas években is a települések szerves működését, a helyi megoldások keresését tartotta szem előtt. – Fő célkitűzése az volt, hogyan lehet egy olyan intézményt létrehozni egy faluban, ami flexibilis a település igényeihez – mondta az elnök, kiemelve a falugondnoki hálózat létrehozását, amely a mai napig fontos közösségösszetartó szolgálat. A másik társ-szervező, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Fejér Megyei Területi felelőse, Kutai Tibor pedig hozzátette: – Lényeges számomra, hogy minden egyes település, közösség külön múlttal, kialakult speciális hagyományokkal rendelkezik, melyeknek óvása, ápolása s ez által a jövőkép kialakítása csak akkor lehetséges, ha megvan a közös beszéd lehetősége. Ha az emberek le tudnak ülni, közös jövőjükről beszélgetni. Az akadémia előadói tehát ötletadók is egyben, akik közös gondolkodásra hívják a közönséget.

A program során bemutatták az előadók a megvalósult helyi közösségépítő programokat, településfejlesztési lehetőségeket, nemzetközi jó példákat, az esemény pedig kerekasztal-beszélgetéssel zárult.