Búcsú Fülöp Gyulától, régésztől és embertől

Fülöp Gyula két lánya és édesanyjuk is jelen volt a Városháza dísztermében lezajlott eseményen, őket szívbéli üdvözlések, részvétteljes szavak fogadták, köszöntötték. A Szent István Király Múzeum jelenlegi igazgatója, a szintén régész Pokrovenszki Krisztián foglalta össze az előd pályáját. Fülöp Gyula, aki 1953-ban született, már gyermekkorában eldöntötte, elhatározta, ha nagy lesz, régész lesz belőle. 1976-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán római kori provinciális és népvándorlás középkori régészetből, már egyetemista korában publikált az Akadémia régészeti folyóiratában. Doktori disszertációját 30 évesen írta A középavar átmeneti kor kérdései az igari vezérleletek és a Fejér megyei régészeti leletanyag tükrében címmel. Gyula munkássága azóta is megkerülhetetlen a Fejér megyei avar kor kutatását tekintve – sorolta.

– Fülöp Gyula a múzeumnál végigjárta a ranglétrát – folytatta Pokrovenszki Krisztián; valóban, segédmuzeológusként kezdte, s múzeumigazgatóként fejezte be 2008-ban, hogy aztán még több mint egy évtizedig mint nyugalmazott igazgató tevékenykedjen.

Cser-Palkovics András polgármester mutatott rá, hogy Fülöp Gyula anno, 1992-ben vállalta az intézményvezetői pozícióval együtt járó lemondást is, hiszen aki egy intézményt vezet, nem tud egyidejűleg annyi energiát belefektetni a tudományos munkába, mint amennyit igazán szeretne. A polgármester Fülöp Gyulát a hűséges szóval jellemezte, hiszen az elhunyt élete végéig hűséges maradt hivatásához, a Szent István Király Múzeumhoz, Székesfehérvárhoz és Fe­jér megyéhez.

Fancsalszky Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze mint pályatárs és mint barát köszöntötte Fülöp Gyulát. Nem elírás, köszöntötte, a kolléga a „dicsérni jöttem, nem temetni” formulával kezdte felszólalását, amely attitűd a teljes búcsúztatón érezhető volt. Fancsalszky felidézett egy „Gyuszival” közös dunaújvárosi ásatást: egy avar temetőt ástak fel, a mai viszonyokhoz képest ideális körülmények között. Ez azt jelentette, hogy ugyan már álltak nyaralók, de a terület maga szabad volt, s nem álltak mellettük építkezni vágyó, munkájukat siettetni akaró munkagépek.

Nagy Zoltán Péter, lapunk főszerkesztője mint barát mondott beszédet. Ő anno a Nyitott szemmel című helyi tévés műsor készítése közben dolgozhatott Fülöp Gyula keze alá, beszédében dicsérte a régész precizitását, szakmai tudását.

– Ebben a városban szerintem mindenki pontosan tudja, hogy milyen világnézete volt Gyulának. Ő megmondta, hogy rendszerváltás ide, rendszerváltás oda, kis piros zászlóval föl fog vonulni május elsején – fogalmazott. – Ma már ki merem mondani, ő egy olyan kommunista volt, aki őskeresztény, ő tényleg elfogadta azt, hogy minden ember egyenlő – mondta Fülöp Gyuláról. – Ő úgy élte az életét, hogy olyan nincs, hogy „emberebb” meg kevésbé ember. Számára minden ember egyenlő volt – nyomatékosított.