A nyugdíjas-foglalkoztatás előnyeiről tartottak szakmai fórumot a Hiemer-házban

A „Miért éri meg?” című, telt házas rendezvényen annak fővédnöke, Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntötte a túlnyomó részben nyugdíjas korú egybegyűlteket. Elmondta, a nyugdíjas-foglalkoztatás hathatós segítség a munkaerőhiány kezelésére. Utalt a KSH adataira: a megyében a foglalkoztatás szempontjából aktívak száma érzékelhetően nőtt a tavalyihoz képest, és meghaladta az országos átlagot. A 2019-es adatokban már ott vannak azok is, akik nyugdíj után továbbdolgoznak. Mára a kisvállalkozások mellett a multinacionális vállalatok is számolnak a nyugdíjas munkaerővel. Az alpolgármester kijelentette: a fórumsorozat jó lehetőség, hogy az érintettek megismerkedjenek a nyugdíjas-foglalkoztatás lehetőségeivel. Köszönetet mondott azoknak, akik – miután aktív éveik során, a maguk szakterületén már letettek valamit az asztalra – további munkára vállalkoznak.

Híd a közösségbe

Elsőként a „közérdekű nyugdíjas-szövetkezet” (KNYSZ) terminust a jogalkotáson átvezető Réti Mária gazdasági jogász beszélt a szabályozási gyakorlatról. Elmondta: a rendszer megalkotásának célja az volt, hogy az öregségi nyugdíjasok mintegy kétmilliós táborának rugalmas lehetőséget teremtsen a munkaerőpiacra való visszatéréshez. Az előkészítő munkák során a kormányzat elkezdte összehangolni a munkaerőpiac igényeit a korcsoport sajátos igényeivel. Réti Mária hangsúlyozta: a társadalmak elöregedési folyamata bár általános, de egyúttal örömteli is, amennyiben azt jelenti, hogy az átlagéletkor kitolódik. Ezzel pedig fontossá válik, hogy a nyugdíjasok előtt a korosztály életviszonyait figyelembe vevő, rugalmas megoldások nyissanak teret a foglalkoztatásban. A hazai adatok e téren tükrözik a nemzetközi trendeket: a 65 fölötti magyar emberek is szeretnének dolgozni, bár nem napi nyolc órában és inkább rugalmas keretek között. Szeretnének továbbá rendszeresen közösségbe járni.

A rendszer kidolgozásakor a szövetkezeti formára a nemzetközi jó tapasztalatok terelték a hazai jogalkotók figyelmét. Az alapvetően angolszász modell a 19. századtól kezdve biztosít rugalmas lehetőséget a piac értékteremtő folyamataiban való közreműködésre. A rendszer sajátja, hogy minden szövetkezeti tag maga dönti el, mikor, mennyit dolgozik, milyen munkát vállal el. Az új tagok eleve ilyen alapon is megköthetik megállapodásukat a kiválasztott szövetkezettel. A munkajog lehetővé teszi ugyanakkor az átjárást a foglalkoztatás jól ismert, zártabb formái felé is.

Fejérben prosperálnak

Bak Klára, az ELTE Jogi Karának adjunktusa bemutatta a három jogviszonyt, amely alapján hazánkban a munkavégzés jelenleg elképzelhető. A KNYSZ mellett szólt a hagyományos és a megbízási jogviszony jellemzőiről is. Amellett érvelt, hogy a nyugdíjasok számára a szövetkezeti jogviszony kínálja a leginkább életkorhoz, élethelyzethez illeszkedő megoldást. A belépés nem jár együtt automatikusan egy előre meghatározott és kötelező munkavégzéssel – miközben mégis biztonságot ad.

Piaci tapasztalatok

Mint ismeretes: közérdekű nyugdíjas-szövetkezetet a Polgári törvénykönyv szerint legalább hét, öregségi nyugdíjban részesülő személy hozhat létre a szövetkezet alapszabályának elfogadásával. Az általános szövetkezeti szabályoktól eltérően a közérdekű nyugdíjas-­szövetkezet tagja csak természetes személy lehet, aki vállalja a személyes közreműködést. A tagok legalább 90 százalékának öregségi nyugdíjban részesülőnek kell lennie. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek 2017. július 1. óta alapíthatók, fogalmukban definiált céljuk pedig az egész közösség érdekét szolgáló tevékenység. A tagok által belépéskor befizetett pénzt a szövetkezet a tagok javára kell hogy fordítsa. E vagyoni keret az alapja a szövetkezet közös céljai megvalósításának. A KNYSZ tehát közös programok lehetőségét is jelenti – a közös munka lehetőségén kívül. Zárásként Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) alelnöke a piaci tapasztalatokról, a KNYSZ közösségi elemeinek előnyeiről és a nyugdíjas-foglalkoztatásban rejlő lehetőségekről beszélt. Mint elárulta: nem véletlen, hogy a székesfehérvári helyszín már másodszor került be a programsorozatba, ugyanis a prosperáló helyi nyugdíjas-szövetkezetek élen járnak a piacon, és sok nyugdíjast szólítanak meg.