Zámoly-Disznóhegyi bánya: újabb közmeghallgatás volt

Az igaz, hogy mind a két esetben a gánti székhelyű, dolomitbányászattal és -feldolgozással foglalkozó Dolomit Kft. volt a hatástanulmány benyújtója a Fejér Megyei Kormányhivatal felé, és mind a kétszer a Zámoly-Disznóhegyi bányáról volt szó, ám míg tavaly ősszel az ismét megnyitni tervezett terület termelési kapacitásbővítése okán, addig ezúttal ugyanennek a bányateleknek a növelése miatt került sor a szükséges eljárás lefolytatására. Ahogy azt a Dolomit Kft. képviseletében megjelent Novák Sándor elmondta, a jelenleg használt gánti bánya sem fizikailag, sem pedig a kitermelt kő mennyiségének tekintetében nem bővíthető tovább, az lassan kimerül. Ahhoz tehát, hogy a jelenlegi éves kitermelés mennyiségét meg tudják tartani, újabb terület termelésbe vonására van szükségük.

Ezért gondolt a cég arra, hogy a mostani bányával szemben – tehát a gánti út túloldalán – lévő Disznóhegyi bányát, amelyre már a 70-es években megvolt a műszaki üzemi terv, de ahol a mai napig csak ritkán és kisebb mértékű kitermelés folyt, a jövőben nagyobb mértékben bevonja a termelésbe. A tervek szerint évente 186 ezer köbméter dolomitot termelnének ki a jelenleg 12 hektárosról 34 hektárosra bővíteni kívánt területen. Ennek a területbővítésnek a kapcsán folyt a környezeti hatástanulmány, illetve zajlott az újabb közmeghallgatás. Ennek értelmében csütörtök este környezetvédelmi megjegyzéseseket és észrevételeket vártak a kormányhivatal és a bánya képviselői.

A megjelent zámolyi, székesfehérvári és budapesti illetőségű telektulajdonosok ugyanazon problémák miatt fejezték ki aggodalmukat: a por- és zajhatás növekedése, illetve a telkeik értékének erőteljes csökkenése.

Novák Sándor hangsúlyozta, a disznóhegyi bányaterület növelése nem az ott lévő telkek irányába, hanem attól távolodva történik, ráadásul a hatásvizsgálatok során minden tekintetben a meghatározott határértékeken belül maradtak.

Azt is hangsúlyozta, ha bizonyítottan a bánya működése okoz valamilyen kárt, azért a bánya természetesen vállalja a felelősséget.

A kormányhivatal munkatársa ugyanakkor rámutatott, hogy a környezeti hatásvizsgálat során a telkek értékcsökkenésének kérdésével nem tudnak foglalkozni.