Szemléletváltozást várnának leginkább a NAT módosításától

Egyelőre leginkább kiszivárgott hírekről, tartalomról beszélhetünk, hiszen a NAT pontos, módosított változatának szövege e hétfőig még nem került a nyilvánosság elé.

Az előzményekről röviden annyit: a NAT megújítására 2017-ben kérték föl Csépe Valéria pszichológust, akadémikust, aki számos szakértő bevonásával alakította ki a korszerűbb verziót, amelyet azonban a kormány nem fogadott el. Elkezdődött egy áttervezés, amelynek eredményével, tehát a NAT módosított, idén szeptembertől bevezetni tervezett változatával a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) 2020 januárjában tudott érdemben foglalkozni.

A köztestület a múlt héten ült össze, hogy megvitassa a tagság álláspontját, amely azóta már napvilágot látott a sajtóban. A honlapjukon is közzé­tett vélemény szerint mind ők, mind a pedagógusközösség egységesen azt várja az új NAT-tól, hogy szemléletváltás következzen be a magyar pedagógiai kultúrában. „Az első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetet az NPK széles körű egyeztetési folyamat nyomán véleményezte, s azt alapvetően jónak, előremutatónak tartotta. (…) A 2020. szeptember 1-i hatállyal bevezetni kívánt rendeletmódosítás azonban ennek a munkának az eredményeit nem tükrözi. A módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. Redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve.”– tartalmazza egyebek mellett a közlemény.

Az NPK azt kéri, hogy a kormány ne vezesse be idén szeptembertől a NAT-módosítás ezen koncepcióját, inkább folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció.

A Pedagógusok Szakszervezete honlapján nyílt levelet közöl, amelyben sajnálatukat fejezik ki azért, mert az Emberi Erőforrások Minisztériumától (EMMI) – a korábban kötött stratégiai megállapodásuk ellenére – januárban sem kapták meg a módosított NAT koncepcióját, így arról nem tudják kialakítani az álláspontjukat.

A Magyar Nemzet korábban közölt néhányat a várható változások közül: az előzetes információk szerint a magyar irodalom tananyagában Wass Albert és Szabó Magda munkássága a korábbiaknál hangsúlyosabban jelenik majd meg, s bekerült például Csukás István, Herczeg Ferenc, Reményik Sándor, Gyóni Géza, Romhányi József munkássága is. Ajánlottként Agatha Christie angol krimiszerző is szerepel.

Az informatika és technika tárgyak tananyagának egyesítésével jönne létre a Technológia és tervezés. Az Életvitel és gyakorlat nem lenne többé önálló terület, s a korábban a középiskolában önálló tárgyként létező mozgóképkultúra és médiaismeret is megszűnne. A középiskola legfelső évfolyamán is legfeljebb heti 34 órája lehetne a gyerekeknek a jelenlegi 35 helyett.

Fehérvári vélemény

Egy fehérvári iskolában tanító magyartanár anonim módon fogalmazta meg véleményét arról, amit eddig tudni lehet: „A NAT módosításait konkrétan nem, csak az eddig megszellőztetett híreket ismerem. Az jó és lényeges elem, hogy a diákok heti óraszáma csökken(het). Az irodalom tananyag – úgy hírlik – azonban tovább duzzad. Sok óvatos megfogalmazást látni erről a sajtóban: az újabb művek „megjelennek a kínálatban”, ez vagy az „választható lesz”, „nagyobb súllyal jelenik meg”. Ha választható, az még semmit nem jelent, az csak egy lehetőség, nem újabb teher, amitől jelenleg mindenki tart. Ám úgy tűnik, lesznek új kötelezők is, ennek nem örülök. Óraszámcsökkenés tananyagdúsítással? A kánon folyamatos bővülése miatt irreális mennyiségű az a klasszikus szépirodalmi tudás, amit fiatalok tömegeinek, az utódainknak akarunk átadni. Az irodalom-tankönyvek egyre híznak. Újabb kötelezők csak rontanak a helyzeten, ha közben a korábbiak közül egyikről se tudunk lemondani. Nem kidobni kellene a régieket, csupán ajánlottá visszaminősíteni.

Egyelőre úgy tűnik, magyar nyelv területén érintetlen marad az alaptanterv, pedig itt bőven lenne még tennivaló. Túlnyomóan leíró szemléletű nyelvtankönyvekkel és tantervekkel idejétmúlttá válik a nyelvtan, holott ez naponta változó, izgalmas tárgy! Ha pedig terjeszkedik az irodalom, tovább szűkül a – különösen fontosnak hangoztatott – gyakorlatiasabb szemléletű anyanyelvi nevelés időkerete. Mindezek, hangsúlyozom, feltételezések. Egy biztos: nekünk, tanároknak lesz dolgunk (és fejtörésünk is) a megváltozott alapdokumentum kapcsán.” A pedagógus azt is kifejezte: aggályosnak tartja tantárgyak létrehozását, megszüntetését, összevonását egyetlen tollvonással. Az ilyen rögtönzések bajt és sok feszültséget okozhatnak. A technikát kár volt kellő szakembergárda nélkül erőltetni. A tantárgy bevezetése felkészületlenül érte az iskolákat, országszerte kevés volt a technika szakos tanár, sok a kötelező technikaóra, ezért rögtönzött megoldások születtek. Időközben többen belevágtak, hogy elvégezzék ezt a szakot, de most úgy tűnik, hiábavaló volt, mert a tantárgy megszűnik. Technológia címen más tartalmakkal összevont tantárgy várható, ez alighanem újabb rögtönzött megoldásokkal jár majd. A média tantárgy beszüntetése pedig embereket, munkahelyeket érint.

Konkrétum tehát a témában az EMMI honlapján olvasható tájékoztatás szerint a január 20-ai héten várható.