Körbejártuk Sárbogárd főterét, elsősorban a história nyomdokain

A decemberi Betlehemi csillagunk című kiállítást a Sárbogárdi Múzeum Egyesület jegyezte a művelődési központban. Novák Kovács Zsolt egyesületi elnökkel, a település alpolgármesterével, a Petőfi gimnázium igazgatóhelyettesével, történelemtanárral és helytörténeti kutatóval régészeti emlékekről, népszokásokról, neves személyekről beszélgetünk. Történelmi sétát pedzegetünk, patinás épületeket veszünk sorra. A régi községházáról, a templomokról, a zsinagógáról, a régi könyvtárról, a Rektorisz- és a Goldner-villáról, a Tompa Mihály utcai nemesi kúriákról, a József Attila utcai iskolaépületekről, a sárhatvani kápolnáról, a nagyhörcsöki kastélyról ejtünk szót. Felemlítjük természeti környezetként a Sárrét gazdag világát, a mindszenti kőbányát, a rétszilasi tavakat, a kislóki löszdombokat, a sárbogárdi bolondvárat.

A mezőváros főterén gyülekeztek mindennap a munkát keresők

Novák Kovács Zsolt ezer szállal kötődik szülőtelepüléséhez, a helytörténet elkötelezett híve, szívügyének tekinti a város és tágabb környezete, Dél-Fejér örökségének megőrzését, feltárását és megismertetését. Arra törekszik, hogy a térség arculata egyre önállóbb legyen, benne a meglévő értékekkel, de egyben az új lehetőségek felhasználásával.

Elsőként a város főterét járjuk körbe, elsősorban a história nyomdokain.

A központban található nagy, üres területet a régi, Plihál-féle községháza idején a századforduló (1900) előtt főtérnek nevezték, de a nép csak Piac térnek hívta, mert ott volt a napi és heti piac egészen az 1950-es évekig, ahol vásárokat is tartottak. Az 1930-as évek közepéig a mezőváros főterén gyülekeztek mindennap a munkát keresők, akik közül a helyi gazdák, illetve a környékbeli uradalmak intézői napszámba, idénymunkára fogadtak föl fillérekért alkalmi munkásokat, vagy szegődtették esztendős béresnek közülük a legjobbakat.

A tér jobb oldalán állt Bakter Horváth Mária trafikja, a tér körüli házakban iparosok, kereskedők nyitottak üzletet. Volt ott cipészműhely, késes, szabó, hentes, és a Korona szálló mögött működött a bogárdi gazdák szövetkezetének tejcsarnoka. Huszár József volt a csarnokos – idézi föl a múltat Novák Kovács Zsolt a Történelmi séta Sárbogárdon című könyv nyomán.

A millenniumi évek lelkesedése hatott Bogárdon is, ekkor kapta a tér az új városháza megépülése után Erzsébet királyné tiszteletére az Erzsébet tér nevet. Az 1930-as években a tér rövid ideig Horthy Miklós nevét viselte, majd a hősi emlékmű felavatásakor vette fel a Hősök tere nevet. 1929-ben született határozat az első világháborús hősi emlékmű megépítéséről, de az csak 1942-ben készült el Ungvári Lajos szobrászművész és Derzsy Lajos kőfaragó kivitelezésében. Az emlékmű környékét parkosították, s azt 1942 júniusában nagy pompával József főherceg jelenlétében avatták fel.

Egy dombot emeltek az emlékműnek, melyhez lépcső vezetett föl. Az emlékmű avatásakor már súlyos ütközeteken volt túl a 2. (doni) Magyar Hadsereg. A harcok sárbogárdi áldozatainak hozzátartozói, az elesetteket gyászoló családok is ott álltak az avatóünnepen.

Már 1991-ben megfogalmazódott a hozzátartozók részéről a kérés

A meghalt katonafiút, családapát, testvért siratták, akik nevét utólag véste föl a kőfaragó az első világháborús hősi halottak névsora alá, a talapzatra. Ekkor még nem sejtették, hogy a második világégésben meghaltak nevei több márványtáblát fognak megtölteni, s azok a táblák csak egy fél évszázad múlva, az ezredfordulóra (2000) készülhetnek el. A háború után megmaradt a Hősök tere elnevezés, de ekkor már más hangsúllyal… A Városszépítő és Hagyományőrző Egyesület és a Bogárd és Vidéke hetilap szerkesztősége kezdeményezésére Szabó Péter, a Hadtörténeti Intézet munkatársának segítségével 2000-re csaknem teljessé vált a második világháborúban elesett hősi halott magyar katonák és zsidó munkaszolgálatosok névsora. Már 1991-ben megfogalmazódott a hozzátartozók részéről a kérés, hogy a magyar emlékművet állítsák vissza a Hősök terére, az ott megmaradt eredeti talapzatára. Erre 2001-ben került sor, amikor az orosz nagykövetségen keresztül hivatalos hozzájárulás érkezett, hogy a szovjet obeliszket lebonthatják.

Ekkorra már elkészült a millenniumi emlékműegyüttes terve. Megvalósítása közadakozásból és önkéntes közösségi munkával történt. A Kárpátok vonulatát formáló emelt téren félkör alakban a magyar történelem eseményeit megörökítő emlékkövek állnak – teszi hozzá végezetül Novák Kovács Zsolt.