Hóman Bálint és Csitáry G. Emil álmából ébresztette föl Fehérvárt

A könyvről szerkesztőjének – és nagyobbrészt szerzőjének – nevével együtt szokás szólni, ő Ujváry Gábor történész, vele lapunk hasábjain a közelmúltban olvashattak már egy interjút. Sok más mellett akkor is kifejtette, amit most, a székesfehérvári városháza Dísztermében: Hóman Bálintot – aki kimagasló történész, 1932-től 1945-ig Székesfehérvár országgyűlési képviselője és egy évtizeden át vallás- és közoktatásügyi miniszter volt – helytelenül, tévesen ítélte életfogytiglani börtönbüntetésre a háborús bűntett vádja miatt 1946-ban a népbíróság. 1951-ben a váci fegyházban halt meg.

2015-ban rehabilitálta őt a mai magyar bíróság. Ismert, azért ítélték volt el, mert részt vett azon a minisztertanácsi ülésen, amely határozott a Szovjetunió elleni hadüzenetről. (Valójában a hadiállapot beálltáról határoztak.)

Ám most térjünk vissza a könyvbemutatóhoz, azzal a kitétellel, hogy az ott elhangzottakkal pár nap múlva bővebb terjedelemben foglalkozunk. Egyfelől a vendégek száma és témában való jártassága, a 105 perces könyvbemutatón elhangzott érdekes témaanyag erre ösztönöz bennünket. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár igazgatója vezette a beszélgetést, amelyen a megszólalások sorrendje szerint L. Simon László ország­gyűlési képviselő, Cser-Palkovics András polgármester, Varga István ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, Ujváry Gábor és Susa Éva, antropológus szakértő vett részt. Másfelől Hóman fehérvári jelentősége miatt. Ahogy arra Cser-Palkovics András rá is mutatott, Hóman Bálint és Csitáry G. Emil, a város jeles polgármesterének (1931–1941) együttműködése:

– Ezt a várost álmából fölébresztette. Rengeteg olyan dolgot tettek le az asztalra, ami máig meghatározza Székesfehérvárt. Ez ugyanúgy igaz az épített örökségre, mint a kulturális tereinkre, és igaz arra az erős gazdaságra is, ami ma Székesfehérvár gazdaságát Győr mellett a második legerősebbé teszi. Ennek az iparnak az alapjait is abban az időben tették le, erre épült a szocialista nagyipar, és erre épül a részben – jól működő – multinacionális cégek által a világ másik oldaláról tulajdonolt jelenlegi ipar is, ami az önkormányzat bevételeinek jelentős részét biztosítja – foglalta össze.

Bizonyára nem kell emlékeztetni olvasóinkat, 2015-ben nem állítottak szobrot Fehérváron Hómannak. S ez most nincs is napirenden. Nem tévedés, az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama is a szobor ellen emelt szót… L. Simon László az emlékezetpolitikában elkövetett hibáról szólt a könyvbemutatón:

– Nagy hibát követtünk el, hogy nem azzal kezdtük a munkát, hogy ezt a nagy ívű dokumentumkötetet megjelentettük, és nem azzal folytattuk, hogy ezt sok helyen bemutattuk, megvitattuk, megrágtuk és megemésztettük – fogalmazott.

A tavaly megjelent kötetnek ez már a második kiadása, a Ráció Kiadó és a Városi Levéltár és Kutatóintézet közösen adta ki, 670 oldalt számlál, jelentős forrásanyagot tartalmaz, közel 50 fotó található benne. Három fő fejezetre tagolódik: Hóman 1946-os perének forrásközlésére, a Hóman Bálint rehabilitációjára tett kísérletek összegzésére, valamint a per 2015-ös újratárgyalását bemutató részre.