Új kötet a Pátka környéki tájról, valamint állat- és növényvilágról

– „Itt, a két hegység [Velencei-hegység, Vértes] között találjuk a mintegy 1600 lelkes zsákfalut, Pátkát. Közigazgatási határa nagyon változatos, ízelítőt ad mindenből, amit a két hegység köze rejt: hatalmas víztározókat és kis horgásztavakat, patak- és löszvölgyeket, ősgyepeket és kiterjedt szántókat, mély fekvésű lápréteket és gránitdombon díszlő sztyepp­réteket, vénséges tölgyerdőket és telepített nyárasokat, szőlőhegyet, gyümölcsöst, kőbányát.” – olvasott fel az előszóból Helt Margit könyvtáros a könyv pénteki bemutatóján, Pátkán, a művelődési házban.

Sirályok, fecskék, vadludak, sőt boglárkalepkék is szárnyalnak a lapokon

A Szűzvártól a Tikmony-völgyig – Pátka természeti kincsei című könyv szeretettel szól a tájon élő állatokról, az erdei fülesbagolyról, a békákról, a boglárkalepkékről, a Pátka határában pihenő partfutókról és vadlibákról, vagy éppen a mindannyiuk fölött szálldosó réti sasokról. A könyv olvasója sétát tehet – Kovács Gergellyel együtt – egy királybereki virágoskertben, ahol cseh tyúktaréj, fekete kökörcsin, apró nőszirom, pusztai árvalányhaj nő. A szerző a Királyberek táját bemutató fejezet előtt figyelmeztet: virágmezőt legelő szürke marhát, ha látunk, tartsunk tőle távolságot! Nagyobb ő nálunk, mint ahogyan mi, emberek, óriások vagyunk az apró virágokhoz képest. Óvjuk egymást!

Aztán járhatunk Gergellyel közösen gólyák nyomában, leshetjük a tavasz jöttét vele hóvirágot vagy téltemetőt figyelve az erdő széliben. Ismerik a téltemetőt (Eranthis hyemalis)? Pátka északi részén, a Páskomon megismerhető ez a sárga hunyorféle, amelyet anno mediterrán vidékről telepítettek be hazánkba, dísznövényként.

Hasznos jegyzetekkel a fejezetek elején

Továbblapozva a szép kiállítású, színes, rengeteg fényképpel illusztrált könyvben, megismerkedhetünk a tavasz legszebb pillanataival a Pátkai-víztározónál. Tavasz idején minden madár a legcsinosabb tollazatát viseli, s teli torokból énekel. Hopp! A könyvben QR-kódok is találhatók, amelyeket – az egyszerűség kedvéért – krikszkraksznak nevezett a könyvbemutatón a szerző. Arra alkalmas – okos – telefonjainkkal a kódra közelítvén megfejthetjük őket: a virtuális térbe kilőve az olvasó madárhangokat fülelhet! Próbálják ki!

Olvashatnak aztán vetési varjakról, kárókatonákról, vörös gémekről… A sirályokról külön fejezetben: sirályok tavaként is ismeretes a Pátkai-víztározó. Nagyon hasznosak Kovács Gergely fejezetek elején tett jegyzetei, amelyekben összefoglalja, hogy az adott növényeket, állatokat Pátka és környéke melyik részén fedezhetjük föl, mikor, s mely napszakban. Sőt, helyenként eszközt is az olvasó figyelmébe ajánl: a sirályokat harmincszoros nagyítású teleszkóppal érdemes szemrevételezni.

A repülő ékszerekkel is külön fejezet foglalkozik a könyvben. Jaj, vajon kik ők? A lepkék. Errefelé júliustól augusztus végéig figyelhetők meg délelőtt 8 órától 10-ig, majd késő délután.

Óravázlatokkal

Az áprilistól szeptemberig hazánkban lévő fecskékről és a szintén vándor életmódot folytató vadludakról is ír Kovács Gergely, a „VÖLGY-HÍD” Természetvédelmi Alapítvány képviselője. A Fejér megyei természetvédő, -szerető csapatot azért is említjük meg külön, hiszen ők a kötet kiadói, őket keresve juthatnak a könyvhöz.

A sokrétű kiadvány, amely tehát évszakról évszakra haladva tárja elénk Pátka csodálatos világát, a község megközelítését is aprólékosan taglalja, s ajánl kiváló túraútvonalakat, köztük kerékpáros kirándulástippekkel is szolgál.

Pedagógusoknak külön kincset érhetnek a kötet végén található óravázlatok, persze ezek is túrajavaslatok formájában. A tájhasználat, tájhasznosítás témáját – ha Kovács Gergelyre hallgatnak – a víztározóhoz közeli római kőgáthoz tett kirándulás során vesézik ki, a tavaszi madáréletet pedig a Kábel-gáttól elindulva, a víztározó északi medencéjét megkerülve. A részletes leírást megtalálják a könyvben. A harmadik ajánlott óravázlat címe: Szukcesszió és sokféleség. A víztározó zárógátja a túrával egybekapcsolt foglalkozás kezdőpontja, célja a természetes képet mutató erdők és gyepek megismerése, a tájhasználat és a sokféleség közötti kapcsolat bemutatása. Járjanak utána!