2019.12.31. 15:30
A móri csatára emlékeztek
A Móri Városvédő és Szépítő Egyesület szervezésében idén is emléknappal tisztelegtek a móri csata évfordulóján az egykori honvédők és az elesettek emléke előtt.
Az ágyúdörgésbe belerázkódtak a kastély öreg falai – közkívánatra kétszer is Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Fotó: gaborfeherphoto
Az emléknap kezdetén a 171 esztendeje vívott csata részleteiről Belegrai Tamás történész beszélt hallgatóságának a móri csata Lamberg-kastélyban kiállított terepasztalánál. Az ütközet történetét dióhéjban összefoglaló szakember, aki móriként maga is a városvédő és -szépítő egyesület tagja, kitért a vereséget előidéző okokra, és felvázolta a csata jelentőségét. Mint ismert, a móri csatában a honvédcsapatok – élükön Perczel Mórral – azzal a Jellasics horvát bán vezette hadtesttel ütköztek meg, amelyet 3 hónappal korábban Pákozdnál Móga János honvédserege megfutamított.
Mórnál azonban az Ottinger Ferenc vezérőrnagy parancsnoksága alatt beavatkozó császári nehézlovasság kivívta Jellasics győzelmét. A soproni származású Ottinger szolgálataira a szabadságharc is igényt tartott volna, ő azonban visszautasította a Batthyány-kormány által felkínált hadügyminiszteri posztot csakúgy, mint a magyar csapatok parancsoki tisztét. Császárhűsége életében mindenképpen kifizetődőbbnek bizonyult, mint az Aradnál kivégzett honvédtisztek hazafisága.
Perczel Mór is, akinek csapataira 1849. június 7-én, Kátynál megsemmisítő vereséget mért, a szabadságharc leverése után külföldre menekült, és csak a kiegyezés után térhetett haza. A változó idők azonban elvitték Ottingert is, aki 1869-ben Bécsben halt meg, Perczelnek pedig megadatott, hogy 1898. március 15-én jelen lehessen a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának hazai ünnepén.
Ottinger Ferenc ellentéte volt Ganz Ábrahám, egy svájci református kántortanító kilenc gyermeke közül a legidősebb, aki tapasztalt öntőmesterként érkezett Magyarországra, budai műhelyében pedig 22 jó minőségű ágyút öntött a szabadságharc céljaira – Ne bántsd a magyart! felirattal. Erről már a Budai 2. Honvédzászlóalj és 1. Hatfontos Üteg hagyományőrzői meséltek, akik a móri megemlékezésre teljes fegyverzetben vonultak föl. A magukkal hozott ágyú ugyan csupán kicsinyített mása volt a Ganz-féle huszonkettőnek, de amikor a Lamberg-kastéy udvarán demonstrációs céllal elsütötték, belerezgett az ódon épület. Az emléknapon a budai hagyományőrzők mellett a Fehérvári Huszárok is jelen voltak, akik elmondták: korábban lóval érkeztek a Homoki temetőben tartott koszorúzásokra, de a tömegsírban eltemetett honvédőkre emlékező kopjafa körül a sírhantok úgy megszaporodtak, hogy csak gyalogosan tehetik tiszteletüket.
Megemlékeztek a móri csatáról, kézművességgel, huszárkiállítással
A kopjafánál koszorút helyezett el Törő Gábor országgyűlési képviselővel Mór város polgármestere, Fenyves Péter és alpolgármestere, Czachesz Gábor. A Móri Rendőrkapitányság nevében Kovács Ferenc rendőr alezredes, a kapitányság vezetője. A megemlékezés szervezői, a Móri Városvédő és Szépítő Egyesület nevében Varga Erika egyesületi elnök és Losonczy Ildikó titkár; a Fehérvári Huszárok Egyesülete nevében Ampli Ferenc hagyományőrző huszár őrnagy.