Oktoberfest spanyol módra, fehérvári résztvevőkkel

München hasonló nevű fesztiválja világhírű, a spanyoloké nem annyira ismert. Még. Barcelonától 58 kilométerre, Ca­lellában a németek, a bajorok rendezik vagy 30 éve azt a két hetet, amelynek a sör és kultúra áll a középpontjában. Mindez köszönhető az 1876 óta létező, August Küntzmann Damm alapította sörfőzdének, amelynek zászlóshajó sörét Damm úr feleségéről, Eszter asszonyról nevezték el Estrella Dammnak, s amely Barcelonában készül. Ezt vásárolta meg harminckét éve egy bajor ember, és ő kezdeményezte a müncheni fesztivál szokásainak itteni megvalósítását.

A 2019-es Oktoberfest első hetén minden este 8 órától a hatalmas sörsátorban tánc­csoportok és zenekarok váltogatták egymást, miközben a sörtől belülről fokozatosan mind fűtöttebbé vált népek egyre hangosabb tetszésnyilvánítással nyugtázták a látott produkciókat. Ha németek, ha svájciak, ha hollandok, ha magyarok mutatták be tudásukat, honfitársaik bizony a kellőnél is erősebb hangerővel, de roppant büszkén köszönték meg a látottakat, a hallottakat. Magyarországot a nagydorogi néptáncosok által szervezett, most a kalocsaiakkal kiegészített Hungarian Folk Dance csapat képviselte. Immár 2003 óta minden esztendőben vendégek ők (a nagydorogiak mellett esztendőnként más tájék táncosaival) e rendezvényen, a csoportot vezető Iker Ibolya egy német ismerősétől kapott információnak, illetve jó kapcsolatának köszönhetően.

– Mindig öröm, hogy nagyon szívesen fogadnak bennünket. Akár a táncot látják, vagy akár a velünk itt lévő, a Pintér Lovasszínházban és a Sziget Színházban közreműködő Oposzty Melinda énekét hallják. Úgy búcsúznak tőlünk rendre, hogy a következő évi fesztivál nélkülünk elképzelhetetlen. Úgy tűnik, kellő hatással van mindenkire a magyar virtus, a magyar vehemencia, jókedv, és a színes népviseletünk. Mindezen emberi tulajdonságok miatt akár testvérnépe is lehetnénk a spanyoloknak, bár tőlük megtanulhatnánk, hogy felesleges idegeskedni, élvezni kell az életet, a fieszta hangulatát, vagy a szieszta nyugalmát. Itt nincsenek ideges emberek, gyorséttermi szendviccsel a kezükben rohanva a dolguk után. De a vonaton, az utcákon is szívesen beszélgetnek egymással vadidegenek, hiába, ez a mediterrán életstílus jellemzője – mondta Ibolya.

A minden esti élmény mellett – a magyarok kétszer is felléptek –, a holland Emmen amatőr, ám profi módon zenélő csapata az esti buli után a szálloda éttermében, az utcákon és a tereken csak úgy, a spontán zenéjükkel szereztek mindenkinek örömöt, csaltak az arcokra széles mosolyt. Nagyon sikeres volt az utolsó este fellépő magyar Tátika mazsorett csapat, akiket a Mogyorósbányai Fúvószenekar kísért. A hangulat állandóan a tetőponton volt, igazi fesztivál volt ez a javából. De jó volt Barcelonában is eltölteni egy napot (aztán csak úgy szabadon választott programként többet is), látni a Sagrada Familiát, Antoni Gaudí (1852-1926) örökké épített templommonstrumát. Jó hír, hogy 2026-ban befejeződik az építése. Vagy nem. Majd kiderül… Köszönthettük a kikötőben Kolumbusz Kristóf szobrát, jártunk a Spanyol téren, sétáltunk a La Ramblán, amely a Catalunya téren kezdődik, és Kolumbusz szobránál ér véget, megnéztük a kormányzói palotát, s a városházát is. A Montjuic magasából végig néztünk Barcelonán, volt, aki jegyet vásárolt a Barcalona-Inter BL mérkőzésre, életre szóló élményt szerezve ezzel négytagú családjának. A Montserrat hegységben gyönyörű, lenyűgöző, és félelmetes volt a szerpentinen fel- és leközlekedni, de ott a magasban szépségesen pompázott a kolostor, a templom. Idegenvezetőnk, a magyar hazából idekerült Aranka mondta a tudnivalókat jókedvvel, bőséggel. Láttuk a királyi bazilikát, amely a 12. századi román stílusú faragványokat, és a Verge Morenetát (a Fekete Madonnát) tartja, akinek híres szobrát meg lehetett simogatni – hosszas sorállás után. Egy másik este a közelben található településen lovagi játék és flamencoest jelentette a programot. A lovagi játék látványos, ám feledhető volt, igaz, annál nagyobb élményt jelentett a flamenco zene és tánc művészi élményt adó bemutatója. A napsütést mindennap grátisz megkaptuk, lehetett a tengerben fürödni, napközben nagyokat sétálni Calellában. Mindezt októberben!