Itt a kerti „füstgyárak” alkonya – Miért ne égessük el a zöldhulladékot?

A környezet védelméről szóló törvény alapértelmezetten tiltja az avar és növényi hulladék nyílttéri égetését. Helyi szabályozással időszakosan ettől el lehet térni, ahogy erre a december 31-éig érvényben lévő helyi rendeletben is lehetőség volt. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tilalom feloldására megjelölt egy-egy hét egyrészt az égetésre rendelkezésre álló időtartam rövidségére, másrészt az elviselhetetlen füstre irányuló panaszok áradatát indította el. Sőt, a legutóbbi októberi égetési időszakban még a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendelése is szükségessé vált, a jelentősebb füstképződés és a meteorológiai körülmények miatt ugyanis határérték feletti volt a szálló por koncentrációja a levegőben.

Amint megtudtuk: az önkormányzat fontosnak tartja a klíma- és környezetvédelmi szempontokat, és felelősségteljes közös gondolkodásra kéri a fehérváriakat: ezentúl az égetés helyett más módszereket alkalmazzanak. A szakemberek leginkább a komposztálást javasolják, hiszen ezzel a növények számára felhasználható szerves anyagot biztosíthatunk. Előnyösebb megoldás ez az égetéssel szemben azért is, mert nincs füstképződés, nem keletkeznek káros anyagok, és a komposzt rendkívül hasznos tápanyag-utánpótlás kertünk növényei számára.

Aki az otthoni komposztálásra mégsem vállalkozik, számára a szolgáltató, a hulladékkezelő kertihulladék-elszállítása nyújthat segítséget. Minden évben, háztartásonként 30 ingyenes matrica kiosztásával segíti a város és a Depónia Nonprofit Kft. a zöldhulladék műanyag zsákos gyűjtését, mely az országos átlagot tekintve kimagasló mennyiség, azonban szükség esetén további matricák vásárlására is lesz lehetőség. Emellett a csalai hulladékkezelő telepen a lakosság lerakhatja a zöldhulladékot, ahol a begyűjtött és külön beszállított zöldhulladékból is úgyszintén komposzt készül, melyet a közszolgáltatótól meg lehet vásárolni – zárult a város közleménye.

Hazánkban a szakemberek egyenesesen „népbetegségnek” titulálják a kerti hulladékok és az avar égetését. Valóban, nagyon káros az emberi egészségre és a környezetre. De…

Életszerű ez a teljes tiltás? – Bóka Viktor jegyzőnek tettük föl kérdéseinket. Vajon jól értelmezzük az önkormányzat mai közleményét: Székesfehérváron soha többé nem engedélyezik az égetést? Nincs esetleg valami „kiskapu” még december 31-éig sem?

Nem túl drasztikus ez a lépés? – polemizáltunk tovább. Sokan elégedetlenkednek majd. Pláne úgy, hogy a környéken mindenütt megmarad az időszakos égetés lehetősége. Önkormányzati rendeletet is alkotnak a végső stopról? Amennyiben igen, mikor?

Végül óhatatlanul újabb kérdések is felvetődtek: no de mi lesz a sokkal veszélyesebb ipari szennyezéssel, és ha már itt tartunk: a dízelautókkal?

A döntés nem most született meg, hanem évekkel ezelőtt, amikor a 2019. december 31-éig hatályos, az avar és növényi hulladék nyílttéri égetéséről szóló vonatkozó önkormányzati rendelet elfogadásra került – érkezett a válasz még kora este az önkormányzat környezetvédelmi irodájától. A környezet védelméről szóló törvény alapértelmezetten tiltja az égetési tevékenységet, a város a jogszabályi lehetőségekkel élve adott még az elmúlt években lehetőséget az évenkénti kétszer egyhetes nyílttéri égetésre.

A nagyvárosok és a kisebb települések esetében számos példa van arra, ahol már évek óta tilos az avar és a növényi hulladék égetése (mint ahogy az ellenkezőjére is – a szerk.). Az önkormányzathoz is számos lakossági vélemény érkezik, és úgy tapasztalják, hogy a társadalmi nyomás éppen egyértelműen ebbe az irányba viszi a településeket.

A város polgármesterének közösségi oldalán is sok kérdésfelvetés érkezett. Cser-Palkovics András ezekre reagálva hangsúlyozta: „A környezet- és klímavédelem, a tisztább levegő iránti törekvés nagyon komplex kérdéskör, sok mindent kell megoldani. Sok területen kell előre lépni, szemléletet formálni, új megoldásokat alkalmazni, és bizony kilépni a komfortzónánkból. Ebből az avarégetés helyett a környezettudatosabb megoldások ösztönzése egy lépés ahhoz, hogy jobb legyen a levegő minősége. Számtalan más eszköz is van, például a kedden bejelentett közlekedési fejlesztések megvalósulása is hozzájárul az átmenő forgalom csökkenéséhez. Emellett az önkormányzat elkötelezett egy nagyszabású fásítási program megvalósításában, vagy gondoljunk a 218 hektáros Sóstó Természetvédelmi Terület rehabilitációjára, illetve a Palotavárosi tavaknál az elkövetkező években megvalósuló Fehérvár Tüdeje programra.”

Fontos a szemléletformálás, a környezetbarát gyűjtésre és feldolgozásra is számos lehetőség van, a komposztálásra például a városi közösségi médiafelületeken is mutatnak majd „jó gyakorlatokat” a következő napokban. Summázva: felelős közös gondolkodásra és cselekvésre kér mindenkit Fehérvár a klíma- és környezetvédelem jegyében!