2019.11.07. 11:30
Horváthné Gogán Jolán a mezőszilasi kultúra egyik közkatonája
Jól emlékszem azokra az időkre, amikor az emlékszobát először megmutatta nekem a falu könyvtárosa. Az utca és a könyvtár az író nevét viseli, a szoba Németh László szilhasbalhási kötődését idézi a nagyszülők egykori házában.
Horváthné Gogán Jolán, aki munkatársunk fényképfelvételén középen látható, a motorja, szíve-lelke sok mindennek Mezőszilason Fotó: Szanyi-Nagy Judit / Fejér Megyei Hírlap
Ő szervezte meg jó néhány éve az első elszármazottak találkozóját is a településen, az egykori kaszinóban. Az ország másodikként létrehozott úri kaszinója a szilasi volt, annak idején még a Cecéről átjáró Kossuth Lajos is kártyázott a falai között.
Horváthné Gogán Jolán fáradhatatlan. Harcol, ha kell, s rendre kijárja az igazát. Ötletel, és ötleteit sorra meg is valósítja. Ő a motorja, a szíve-lelke sok mindennek szeretett falujában. Amikor ezt mondom neki, ellentmond: a kultúra egyik közkatonája vagyok – szögezi le újra.
– Itt, ebben a házban láttam meg a napvilágot, amelyben ma is élünk a férjemmel – mondja. – Nagycsaládba születtem tizenegyedik gyermekként, és az élet úgy hozta, édesapám korai halála után, hogy 14 évesen hirtelen felnőtt lettem. Dolgoztam, minden iskolámat esti tagozaton végeztem el. Tanáraimra, nevelőimre a mai napig tisztelettel gondolok: úgy érzem, jó úton indítottak el.
Gimnáziumi évek, iskolák és az élet iskolája, könyvtárasszisztens az Országos Széchényi Könyvtárban, könyvtáros szak az ELTE-n, munka a fővárosban, majd vidéken. Azután a szilasi évek: 1986. június elsejétől 2011. január végéig a Németh László Községi Könyvtárban könyvtárvezető és művelődésszervező… Percek alatt évtizedek jönnek s mennek, ahogy beszélgetünk.
– Szinte hazajártak a fiatalok a könyvtárba, mert volt egy biztos pont, egy hely, ahova jöhettek… – fogalmazza meg Jolán.
A szilasi szüreti felvonulásokat csaknem fél évszázada szervezi, harminc éve a nyugdíjasklub létrehozásánál is bábáskodott, 1999-ben pedig megalapította a Németh László Kulturális és Ifjúsági Egyesületet (a régi ifiklubban még fruskaként ténykedett).
Ciklusról ciklusra, a kezdetektől tagja az önkormányzat képviselő-testületeinek – most is. Dolgozott a grémiumok pénzügyi, szociális, illetve kulturális és oktatási bizottságaiban, egy időben az alpolgármesteri tisztséget is betöltötte. Az iskolával közösen két éven át tanodát működtettek, ma is pályázatokkal segíti a faluban élőket.
Egyesületük ünnepnapjai és hétköznapjai külön fejezetet érdemelnek. Se szeri, se száma rendezvényeiknek, utazásaiknak, fellépéseiknek határon innen és határon túl.
„Az emberek elfelejtik, mit mondtál, mit csináltál. De arra mindig emlékezni fognak, milyen érzéseket ébresztettél bennük” – Maya Angelou gondolatát Jolán a saját jelmondatának tartja.