Kinyitottak egy kiskaput

2019.11.10. 07:00

Fél évszázaddal előbb született Fehérvár?

Lehetséges, hogy jövőre 1100 éves lesz Székesfehérvár, s nem „csupán” 1048? Nem állítjuk, de elképzelhető, hogy így van. Nem képtelenség. Szücsi Frigyes régésszel a szenzációs Jókai utcai régészeti-történelmi eredményekről beszélgetve egy eddig kevésbé kiemelt körülményt veséztünk ki.

Majer Tamás

Lapunkban már többször foglalkoztunk a Jókai utca 14. és a Jókai utca 20. szám alatti feltárások eredményeivel. Utóbbi helyen Siklósi Gyula ásott, még 1981-ben. Emlékeztetőül: korábban az a nézet uralkodott, hogy Székesfehérvár kő városfala valamikor a 13. század második felében, a tatárjárás után épült.

A 2017-es Jókai utca 14. alatti próbafeltárás, majd a 2019-es ugyanott elvégzett munka, illetőleg az 1981-es, a Jókai utca 20.-ból származó eredmények együttes értékelése alapján már nyár végén majdnem teljes bizonyossággal állították a Szent István Király Múzeum régészei, Szőllősy Csilla és Szücsi Frigyes, hogy 11. századi a városfal. A héten megjöttek a 2017-es feltárásból származó faanyagok radiokar­bon-keltezési eredményei, amelyek a maradék kételyt is eloszlatták.

A nem római falak maradványaira felhúzott, hanem „zöldmezős beruházásként” épülő 11. századi kő városfal párját ritkítja: egész Európában. Székesfehérvár élenjáró!

Megjegyzés: 1018-ra teszi, tette a tudomány a Szűz Mária-prépostság, a királyi bazilika alapítását. Szabados György történész szeptember elején rukkolt ki egy kutatással, értékeléssel, amelyben kijelentette, hogy 1000-ben már állt a bazilika, s ott – Székesfehérváron – koronáztatott első magyar királlyá István, nem Esztergomban.

A kitekintés után a szó Szücsi Frigyesé:

– Rengeteg megtalált faanyag áll rendelkezésre. Ezekből két időrendi fázis rajzolódik ki a fakivágások idejére. Az egyik az 1038. vagy 1040-es évek eleje, ez keltezi a városfal – Jókai utcai szakaszának – építését, a másik pedig a 920-as évek. Ez azt jelenti, hogy korábban már álló épületekből elbontott faanyagot másodlagosan fölhasználtak a városfal alapozásához. Ezek vegyesen megvannak a városfal mögötti földtöltéshez köthető faanyagokban és magában az alapozásban is. Úgy néz ki, megmunkált fák. Következik a kutatómunka folytatása, amikor ezeket sorra vesszük, hogy kiderítsük, konkrétan milyen faanyagokról van szó – magyarázta.

– A Lakatos utcából jöttek elő nemrég – régészeti szakfelügyelet során – kútalapásás közben olyan lelettöredékek, amelyek a városfal nyomvonalából és abból a rétegből kerültek elő, ahol a városfal alapozásának lennie kell. Ezek a fatöredékek, a dendrokronológiai keltezés szerint, 35 évvel korábbiak, mint a legkésőbbi, Jókai utca 14.-ben talált beépített faanyagok – folytatta a régész.

Ez azért lényeges, mert a Lakatos utca magasságában előbb kellett kezdődnie a városfal építésének, mint az egykori Szűz Mária-prépostságtól távolabb eső Jókai utca környékén. Világos, ha már az 1010-es években épült a fal, úgy nem 1018-ban épült a királyi bazilika.

– Azt, hogy a városfalnál másodlagosan felhasznált faanyagok a 920-as évekből származnak, szintén a dend­ro­kro­no­lógiai keltezés eredménye adja ki – tette hozzá Szücsi.

Szücsi Frigyes az egyik vezetett régészeti szelvénylátogatás idején, szeptemberben, a Jókai utca 14. szám alatti tercián, a 11. századi kő városfal alapozásán
Fotó: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Praktikusan: a városfal építése idején lebontott épületekből származó, megfelelő minőségű faanyagokat is felhasználták az építők.

– Feltéve, hogy ezeket a fákat nem valami kacifántos úton, nagyon messziről hozták, de ennek nem nagy a valószínűsége… A középkorban vagyunk, földutak, a maihoz képest sokkal kedvezőtlenebb közlekedési viszonyok… – morfondírozott Szücsi. – Faanyagokat nagy távolságokra csak úsztatással tudtak eljuttatni. Fehérvár esetében ez nehezen képzelhető el. Valószínű, hogy ezek elég közelről érkeztek, legfeljebb kilométerekről, szekéren – mondta.

Az a körülmény, hogy a 920-ban kivágott fák 1040 körül felhasználhatóak voltak, ma is jó állapotban vannak, azt sejteti, hogy inkább kőből épült komoly épületben volt az elsődleges felhasználásuk, semmint hevenyészett kunyhóban. Ezzel kapcsolatban további szakvélemények kellenek.

– A városfal alapozásának szerkezetéből mindenhonnan kizárólag kora Árpád-kori kerámiatöredékek kerülnek elő! A régészet teljes összhangban van a természettudományos (radiokarbon, dendrokronológia) eredményekkel – közölte még Szücsi.

S hogy mindez mit jelent, kifejezetten a 920-as faanyagokra koncentrálva?

– Kinyitottunk egy kiskaput, amiből szakmailag is felmerülhet annak a lehetősége, hogy Székesfehérvár alapítása nem Géza fejedelemhez és a 970-es évekhez kötődik, hanem ennél akár egy fél évszázaddal korábbi időszakhoz. Valamikor a Taksony és Árpád fejedelem közötti időszakban épülhetett az az épület, amelyből ezek a faanyagok származnak – összegzett a régész.

A jelenleg rendelkezésre álló adatokból, mintákból nem lesz bizonyítható, hogy akár, maradjuk ennél az évszámnál, 920 körül alapították Székesfehérvárt. Több ismeret kell. Azonban, mint ahogy Siklósi Gyula 1981-es eredménye most hat, s hoz fényt Székesfehérvár tán 1100 éves múltjára, könnyen lehet, hogy Szücsiék eredményei majd későbbi kutatások számára lesznek adalékok, bizonyítékok.

Folytatják a munkát.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget