István is Székesfehérvárott koronáztatott

Helyesebben előbb könyvtárban, levéltárban és másutt forrásokat keresett és olvasott újra, aztán a mindenkori kutatószobában tollat, végül a Díszteremben mikrofont ragadott. S kinyilatkozta: István király az 1000. év végén – amikor az államalapító már nem Vajk nagyfejedelem volt, s nyilván még szent sem – Székesfehérvárott koronáztatott a magyarok első királyává!

„A’ Pápa-is Sz. Istvánhoz küldi követytyét, ki-is Szent Istvánt székes Fejér-Várat a’ Szent koronával az Országnak nagy örömével Nagy Bóldog Aszszony napján meg koronázza ama templomban”

A történészi, de nemcsak a történészeket érdeklő hosszú múltú polémia István koronázási helyszíne tárgykörében Esztergom és Székesfehérvár között billeg, ám valamiképp ez a billegés eddig inkább Esztergom felé lengett ki. Szabados György – mások mellett Kulcsár Mihály régésszel, a konferenciát szervező Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóintézet vezetőjével együtt nekifeszülve – most taszajtott egy hatalmasat ezen az ingadozó történelmi megállapításon; egyértelműen Fehérvárra helyezte a koronázást.

Szabados György egy jezsuita áldozópap, bizonyos Spangár András 1738-ban kiadott magyar történelmi krónikájában talált írott forrást arra, hogy Székesfehérváron koronázta meg Istvánt az esztergomi érsek. Spangár dolgozata egyébként Pethő Gergely Rövid magyar krónika című munkájának egyfajta toldaléka, folytatása. Pethő az 1626-os évig bezáróan írta meg nemzetünk történelmét.

Tehát idézet jön Spangár Andrástól, ezért az ó helyesírás. Szabados György nemcsak felolvasta, ki is vetítette az alábbi szöveget, íme:

„Ezen áldott esztendőben [1000] Astricus a követ Romából viszsza tér minek utánna mindeneket II. Sylvester

Pápától meg-nyert vala, meg-is hozza a’ Szent Angyali Koronát. A’ Pápa-is Sz. Istvánhoz küldi követtyét, ki-is Szent Istvánt székes Fejér-Várat a’ Szent koronával az Országnak nagy örömével Nagy Bóldog Aszszony napján meg koronázza ama templomban, kit éppen akkor Sz. István a’ Nagy Szűznek tiszteletére épit vala, holott felveszi a’ Királyi titulust, és a’ Szent Kereszt ennek utána mindenkor előtte hordoztatik.”

Az előadó elmondta, hogy olyan utalást, amelyet már Spangár is ismerhetett, s István király koronázási helyéről árulkodik, egyet talált. A késő középkori ferences minorita prédikátor, Laskai Osvát 1497-től több alkalommal is kiadott prédikációjának leiratában. Fordítás latinból: „Az Úr 1001. évében István fejedelmet Székesfehérváron min­denki örvendezése közepette megkoronázták.”

– 1497 és 1738 az a két dátum, amelyben a korai történeti emlékezet Szent István koronázását helyhez köti. Ez viszont azt a feltűnő jelenséget világítja meg, hogy krónikáink, legendáink nem nagyon érdeklődtek a koronázás helyszíne iránt – fogalmazott Szabados György.

Talán azért, mert evidens, magától értetődő, egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen volt, tesszük hozzá mi.

Ehhez képest, vagy ezzel szemben létezik egy 1274-es oklevél, amelyet Pray György, 18. századi jezsuita szerzetes, történetíró emelt be a – történetírói – köztudatba. Ez IV. Kun László király latin nyelvű oklevele. Ez alapján Pray György Szent István koronázási helyéül Esztergomot jelölte meg. Szabados György és munkatársa, Teiszler Éva olvasata, latinról magyarra irányított fordítása következik:

„Királyi tekintetünk előtt megmutatkoznak őseinknek, Ma­gyarország királyainak az esztergomi szent egyház érdekében folyamatosan végzett nagy tettei, amely a szentséges római szék után a katolikus hit gyarapítója, s különösen említésre méltó, hogy az esztergomi szék legszentebb atyánkat és urunkat, Szent István királyt a protomártír által megjövendölt születésekor a szent keresztséggel ékesítette és emelte fel, és királyi diadémunk felhelyezésével megkoronázta” (Teiszler Éva fordítása).

A történész kimondta, szerinte István 997–1000 között építtette föl a Szűz Mária Bazilikát

– Ebből számomra nem az esztergomi helyszín, hanem az esztergomi érsekség mint intézmény királykoronázási joga és történelmi szerepe világlik ki, ami ugyanakkor a korai magyar történelem ismerői számára eléggé köztudott – értelmezte a szöveget a történész.

Szabados György előadása szerint tehát István esetében csak székesfehérvári koronázásról van írásos forrás, esztergomiról nincs!

A szakember egy másik érve logikai volt, politikaelméleti. Ehhez iskolásan vázoljuk fel, hogy Istvánt 1038-ban Orseolo Péter követte a trónon, aki 1038-41 és 1044-46 között uralkodott. 1041-44 között Aba Sámuel ült a trónon.

István király fia, Imre herceg halála miatt jelölte – leányági unokaöccsét – Pétert utódjául. Szabados szerint Péter kétszeres magyar királysága önmagában árulkodó uralkodásának sikerességéről, vagyis: sikertelenségéről. Arról nemigen van vita, hogy Péter, aztán később például András (1046), majd Béla (1060), s annyian, Székesfehérváron lettek megkoronázva.

Nos, ha Péter Székesfehérváron lett megkoronázva, annak előtte István pedig Esztergomban, úgy az utódok évszázadokon át miért Pétert követték, s miért nem az 1083-ban szentté avatott nagy elődöt, Istvánt? Ilyen rossz politikusok lettek volna? Világos, hogy hatalmi legitimációs szempontból Péter nem említhető egy napon Istvánnal.

Szabados György beszélt István bulgáriai hadviseléséről is, ez nekünk most azért lényeges, mert létezik az a felfogás is, amely szerint Székesfehérváron 1018 előtt nem volt semmi országos jelentőségű. 1018-hoz szokás kötni a bazilika építésének kezdetét. Nos, Szabados ismertette, István a bulgáriai hadizsákmányból 1018-ban, vagy korábban „megadományozta” az általa ennélfogva már korábban megalapított koronázó bazilikát. A történész kimondta, szerinte István 997–1000 között építtette föl a Szűz Mária Bazilikát, ahol 1000 végén megkoronázták.

Az ő érveit látszik alátámasztani a Jókai utca 14. alatti friss feltárás is. Ismert, a múzeum régészei – Szőllősy Csilla, Szücsi Frigyes – megtalálták a középkori Fehérvárt körülölelő városfal alapjának egy olyan részét, amely alapján kitárulkozik annak szerkezete. A régészek radiokarbon és dendrokronológiai eredmények alapján úgy gondolják, hogy a 11. században kezdődött el Székesfehérvár városfalának építése. Sőt, Szücsi Frigyes egy nyilvános szelvénylátogatáson a Jókai utcában arról is beszélt, hogy az előzetes, így további bizonyításra váró eredmények alapján az ott talált fagerendák 1040-ből valók. Egy korábbi, Lakatos utcai feltárás során talált, a városfal keleti oldalából származtatott faminták pedig ezeknél 35 évvel korábbiak.

A hipotézis egyszerű: azért épült a városfal, hogy védjen valamit. Kézenfekvő, a koronázó bazilikát. Következtetés: a bazilikának, még ha nem is teljes pompájában, de valóban állnia kellett már az ezres évek legelején.