Letakart szemmel enni, vagy megtölteni egy poharat cseppet sem könnyű

A kedd este néhány embernek különleges élményt tartogatott. Ugyanolyan kedves és segítőkész éttermi kiszolgálást kaptak a vacsoraidőben, mint bármikor máskor, ám a menü ezúttal egy szemkötőt is tartalmazott, hogy a különleges vacsora vendégei megtapasztalhassák, milyen is a látásunk nélkül asztalhoz ülni?

Hermann Vera, az étterem tulajdonosa maga is foglalkoztat látássérülteket, de szerinte nem az érzékenyítés a fontos, mert az megvan az emberekben, hanem a szemléletváltás.

Horváth Gergely szervező, a Fejér Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntesház irodavezetője elmondta: A meghívott vendégek köre szándékosan vegyes volt, hiszen érkeztek a látássérültek érdekvédelmi szervezetétől, a for-, a non-profit és az állami szférából is. Az irodavezető maga is résztvevője volt a kísérletnek. Elmondása szerint néha vicces, néha kifejezetten frusztráló érzés, és szinte pánikba esik az ember a készség hiánya miatt. És mindeközben – fogalmazott – a társadalom gyakran elvárja, hogy a sérült ugyanúgy funkcionáljon, mint ép társai.