Szeretnének hagyományt teremteni a kerékpáros túrával

A Monarchia idején még Ausztriához tartozó, dél-tiroli tájban található tó légvonalban alig két kilométerre helyezkedik el az Eötvös-csúcstól, olaszul a Cima di Eötvöstől, ahová az expedíciós túra a tervek szerint 3 nap alatt, 610 kilométer megtétele után érkezik meg. Az egyetemi bringások az út során mintegy 3300 méternyi szintkülönbséget gyűrnek maguk alá, útjukat pedig azért nevezik expedíciósnak, mert a jövőben remélhetőleg évente ismétlődő, további Eötvös-emléktúrák optimális útvonalát igyekeznek megtalálni.

Fehérváron leszálltak a gőzösről, és átnyergeltek a kerékpárokra

Az expedíciós túra a 2019-es Báró Eötvös Loránd-emlékév rendezvényeinek sorába illeszkedik. A péntek reggeli fehérvári rajtnál, a belvárosi Szent Imre-templom oldalában jelen volt Kiss Ádám, az ELTE professor emeritusa, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) elnöke és Szarka László akadémikus, az Eötvös 100 emlékév koordinációs testületének elnöke. Az expedíció vezetője Székely Mózes, az ELTE tudományos főmunkatársa, a Pszichológiai Intézet oktatója, aki civilben tizenegyszeres vasember, a csapatában egy fizikusként végzett ELTE-s oktatóval és öt aktív és frissen végzett hallgatóval (ELTE, PTE, TE) indult útnak. A megyeszékhely nevében Molnár Tamás tanácsnok köszöntötte a rajthoz készülődőket.

Az esemény szervezője az ELTE-BEAC Polythlon Klub, a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetséggel és a Testnevelési Egyetemmel együttműködve, a Báró Eötvös Loránd Emlékév 2019 finanszírozásában. De honnan jött az ötlet és miért épp Székesfehérvárról indultak? A válasz a világhírű tudós életrajzában rejlik, amelynek részleteire Szarka László akadémikus hívta fel a figyelmünket. Eötvös bő negyven éven át járt vissza rendszeresen a Misurina-tó közelében elhelyezkedő, dél-tiroli Toblach (Dobbiaco) környékére, vagyis az akkori Schluder­bachba, ahol a helyiek által szívesen látott, természet- és sportkedvelő arisztokrata nemcsak 25-30 csúcsot elsőként mászott meg, de a 20. század eleji technikával sztereó fotókat is készített a településről. 1970 környékén még éltek olyan öregek arrafelé, akik emlékeztek Eötvösre. Egy hónapja pedig, augusztus 9-én Dobbiacóban Eötvös sztereó képeiből 3D-s tárlat nyílott. Nos tehát, a sportos főúr, aki professzorként még az egyetemre is lovon járt be oktatni, egy alkalommal úgy döntött: a két lányával, Ilonával és Rolandával együtt kerékpárral teszik meg a bő 600 kilométeres utat Schluderbachig. Ám felesége, a lányokat féltve, ellenezte az ötletet. Báró Eötvös Loránd így a két lánnyal ártatlan vonatútnak álcázta a kalandot, Fehérváron azonban leszálltak a gőzösről, és átnyergeltek az előreküldött kerékpárokra. A bárói manőver sikerült, a két lány később szintén rutinos hegymászóvá vált.

EÖTVÖS LORÁND – BÁRÓ A KATEDRÁN

Báró Eötvös Loránd, a budapesti tudományegyetem névadója Budán született 1848. július 27-én és Budapesten hunyt el 1919. április 8-án. Életének bő 70 esztendejében a magyar fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó volt Magyarország kultuszminisztere, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – a Matematikai és Fizikai Társulatnak pedig alapító elnöke. 1870-ben Heidelbergben summa cum laude doktorált, ám hazatérve, az első egyetemi óráira még csupán azért járt be a publikum, hogy bárót láthasson a katedrán. Egyik legismertebb tudományos alkotása a nevét viselő torziós inga. 1878-ban vette feleségül Horváth Gizellát, akivel szó szerint mindhalálig tartott házasságuk: egyazon esztendőben, röviddel egymás után távoztak. Három lányuk közül kettő érte meg a felnőttkort.