Kis lépés az embernek, hatalmas a régésznek

Mint azt lapunk múlt hét pénteken elsőként megírta, a területen a Szent István Király Múzeum régészei Székesfehérvár városfalának keletkezéstörténetéről való ismereteinket meghatározó leleteket tártak fel. Úgy tudjuk, hogy a biztonság és a helyszűke miatt nem jöhettek többen. Egyébként szeptember 10-én 16.30-kor újabb terepszemlét tartanak.

A szerencséseket Szücsi Frigyes régész vitte múltnézőbe. A szakember felelevenítette a fehérvári városfalkutatás múltját: az 1980-as évekig úgy vélték, a 14. vagy a 15. században épült a városfal. Az 1970-es évek végén megérkezett Siklósi Gyula, akinek lehetősége nyílt a dolgok, tehát Fehérvár mélyére ásni. A Jókai utca 20. alatt folytatott feltárást. Megtalálta a városfal és egy középkori torony maradványait, utóbbi alapozásában talált egy 13. századi fazekat. Innen jött az értelmezés: a városfal maga a tatárjárást követően épülhetett. – Ez az előremutató megállapítás tartotta magát egészen napjainkig – fogalmazott Szücsi.

– Minket az a szerencse ért, hogy teljes valójában láthatjuk a városfal alapozásának szerkezetét – folytatta a régész.

Mint az már ismert, az új, illetve a 2017-es, Szőllősy Csilla régész vezette, szintén itteni, tehát Jókai utca 14-es próbafeltárás, valamint Siklósi Gyula eredményeit összevetve megállapítható, a 11. században épült Székesfehérvár kő városfala.

Szücsi egy munkahipotézise szerint akár már az ezres évek elején megkezdődhetett a kivitelezés.