Elismerések átadása, ünnepi programok sora, majd lítia az államalapítás ünnepén Beloianniszban

Az államalapítás ünnepére országszerte emlékeznek falvakban és városokban egyaránt, és a megemlékezések egyik hagyományos, egyházi eredetű, ünnepi mozzanata a kenyéráldás. Ám amíg a nyugati kereszténység kenyéráldása akár laikusok által, otthon is, minden új kenyér megszegésekor elvégezhető szokás, amely során keresztet rajzolnak a kenyérre, az ortodox szertartás kenyéráldása, a lítia gazdagabb jelentéstartalmú és tágabb értelmű ceremónia.

Az augusztusi ünnepkörünk egyik érdekessége, hogy történelmi értelemben két külön világban veti meg lábait. Szent István király 1038-as országfelajánlása, amely augusztus 15-én, azaz Nagyboldogasszonykor történt, még az 1053-as egyházszakadás előtti időkbe vezet vissza, amelyben értelmetlen volt keleti és nyugati kereszténységről beszélni. Ám István királyt szentté már Róma avatta 1083. augusztus 20-án, amely nap, azon túl, hogy Szent István ünnepe, az államalapításé is. Szent István maga azonban, életében még egyetlennek ismerte Krisztus egyházát. Legújabb kori fejlemény, hogy a keleti és nyugati kereszténység közeledésének jeleként, 2000-ben István királyt az ortodoxia, a nyugati szentek közül elsőként, szentjei sorába emelte. Ahogy Szent István király személye és országa is kapocs volt kelet és nyugat között, úgy lett 2000-ben a szent király emlékezete kelet és nyugat közeledésének első lépcsőfoka.

Innen nézve különösen értékes, hogy a beloianniszi görögség keleti ortodox egyházi liturgiája az ezeréves múlt, Szent István király korának szakrális nyelvén szólalt meg az augusztus 17-én, szombaton délelőtt tartott ünnepi szertartáson is. Ezt követően, kora délután váltottunk pár szót Katona László Prodromosszal, aki tavaly december óta a gyülekezet papja. Az ortodox kenyéráldás szertartásáról kérdeztük, amelynek lényegét a pap a beloianniszi templomban foglalta össze pár szóban. Ezek szerint a lítia a leginkább talán abban különbözik a katolikus kenyéráldástól, hogy ha már kenyér, akkor rögtön 5 kenyér szerepel benne. Emlékezve az evangéliumi csodás kenyérszaporításra. A kenyéren túl azonban a lítia része az olaj, a búza és a bor is. Mert, ahogyan László atya fogalmazott: kenyéren, olajon és boron az ember akár matuzsálemi kort is megélhet: azokban minden benne van, ami csak szükséges. A lítia sajátossága az is, hogy a jelentősebb keleti ortodox egyházi ünnepek mindegyikéhez kapcsolódik, az adott ünnepi szertartás természetes részeként.

A község közepén, az Amaliada tér nagyszínpadán eközben kibontakozott az este 6-kor megkezdődött főműsor, amelyben hagyományőrző néptánccsoportok és énekcsoportok sora mutatkozott be az egyre népesebb hallgatóság előtt. A tér szinte tele volt, amikor Papalexisz Kosztasz polgármester köszöntőjét elmondandó a színpadra lépett. Rajta kívül Beloiannisz testvértelepüléséről, a Ciprus szigetén található Pervóliáról érkezett vendégek is köszöntötték a települést abból az alkalomból, hogy Beloiannisz új terét Pervóliáról nevezték el. A „Beloianniszért” elismerő oklevelet idén Tomcsányi Éva és Wünsch László táncpedagógusok kapták. Az eztán következő, hajnalig tartó mulatság előtt, az ünnepi programok sorát a lítia szertartása zárta, amelynek végén a megáldott és feldarabolt 5 kenyeret kosarakban a téren a mulatságra összegyűlt tömegben körbekínálták. Talán jutott mindenkinek.