Végre visszakapja régi fényét a kápolnásnyéki Vörösmarty Emlékház

Finom, vaskos por száll a levegőben, kora reggel óta javában zajlik a munka a Vörösmarty Emlékház területén. A védett gesztenyefasor méltóságteljes fáit farost lemezzel védik a munkálatoktól, amelyek az irodalmi történelem eme fontos helyszínén zajlanak, s amelyek új távlatokat nyitnak a település életében is. Közel ezer köbméternyi szemét gyülemlett fel itt a földben az elmúlt évtizedek során. Ezt mind elszállították – napi szinten fordultak meg a teherautók, hogy végre viszonylag egyenesbe hozzák és megtisztítsák a talajt. A gesztenyefák egy sétányt ölelnek körül, s mielőtt elkezdték a felújításokat, egyenként kértek róluk szakvéleményt. A legtöbbet meg lehetett menteni, de volt három, amit már nem – ezt már L. Simon László, ország-

gyűlési képviselő mondta, aki sokat küzdött a projektre fordítható 450 millió forintos állami támogatásért.

A nemesi családok kulturális találkozóhelye volt

Egy valaha volt szebb napokat látott klasszicista kúria körül zajlik a tereprendezés, amelynek múltját Kupi László, a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság elnöke tárja elénk: a Vörösmarty múzeum épülete 1802-ben, Nádasdy gróf megbízásából építtette idősebb Vörösmarty Mihály. Előtte ezen a területen egy régi tisztiház állt. Nádasdy gróf 1884-ben eladta a tiszttartói lakot a birtokkal együtt Ott Károly miniszteri számtartó tanácsosnak, aki, a feljegyzések szerint, rulettnyereményből fizette ki a vételárat. Ott Károlynak nem voltak gyerekei, így került az ingatlan felesége unokahúga, Kresz Gézáné tulajdonába. A család nyaralóként használta ezután az épületet, ahol maga Kresz Géza, az Országos Mentőszolgálat alapítója is gyakori vendég volt. A környék nemesi családjai jöttek itt össze kártyázni, színházi előadásokra – izgalmas kulturális élet folyt tehát a mai emlékmúzeum épületében. Az új tulajdonosok azonban sosem feledkeztek meg arról az örökségről, melyet a falakban, miliőben, emlékekben a kúria magában hordozott. Éppen ezért Vörösmarty-emlékszobát hoztak létre, majd 1900 december elsején, Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulóján nagy országos ünnepséget rendeztek itt. Persze vannak még tisztázatlan vagy éppen a köztudatba át nem jutott momentumok a kúria kapcsán: például míg a korábbi emléktábla azt mondja, itt született Vörösmarty Mihály, a valóságban csak 5 évesen került ide – mutatott rá L. Simon László. A Szózat megalkotóját azonban gyermekkori élményei java ide, ehhez a pusztanyéki patinás, mégis szerény lakhoz kötik. S a lényeg, hogy felismerve a hely jelentőségét és történelmi-irodalmi beágyazottságát, tavasszal megkezdődhettek a munkálatok a Vörösmarty Emlékháznál.

Indulhat az építkezés

Régi nagy adósságot teljesítenek most azzal, hogy az Irodalmi Emlékház Program keretében a kápolnásnyéki emlékházat felújítják. A bontások a napokban fejeződtek be, kezdődik az építkezés, tereprendezés, modernizálás – megtartva az építéskori jelleget.

– Az egész terület műemlék és védett, beleértve a gesztenyesort is – mutat körbe az orszá­g­­gyűlési képviselő, aki rendszeresen felügyeli a munkálatokat. Állunk az emlékház előtti poros földterületen, s már látom az ősszel átadandó, megújult tér vízióját: térköves személygépkocsi- és buszparkolók, buszöblök, felújított kúria, rendezett park, kanyargós, korzózásra invitáló sétánnyal. Mindez egy elképesztően lelakott tanyasi terület helyén – az emlékmúzeum előtt –, melyet a beruházást bonyolító önkormányzati cégnek sikerült kivásárolnia a régi tulajdonosoktól. – Volt itt minden, a műanyagtól a gumin keresztül az alumínium palackokig négy méter mélyen, ahonnan legalább 900 köbméternyi szemetet takarítottunk el. Döbbenetes látvány volt az egész. Ennek helyén lesz a parkoló, kulturált térköves út, s felújított gyalogos bejárat, amely megmarad a gesztenyefasornál.

A klasszicista kúria teljes külső-belső felújítása is megkezdődik a napokban, s természetesen, ahogy az egy modern látogatóközponthoz illik, korszerűsítve lesz. Fűtésrendszert, vizes blokkokat alakítanak ki, valamint a teljes épületet egybenyitják, s múzeumi térré alakítják. A bemutatandó anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szent István Király Múzeum szakemberei kezelik. Lesz itt emléktárgybolt, múzeumpedagógiai foglalkoztató szoba, korabeli konyha (ahol Vörösmarty édesanyja is ténykedhetett) és Kresz-emlékszoba is. Hátul, ahol szintén egy óriási tér található, a leghátsó részen fás övezettel. A teljes területet most bekerítik, így védhető lesz – tudjuk meg –, ahogy azt is, hogy a hátsó parkot szintén megújítják: lesz itt liget, sétány, természetes tó, valamint épül egy szabadtéri színpad, 250 férőhelyes nézőtérrel. A remények szerint jövő ilyenkor itt adhatják majd elő a Csongor és Tündét – épp úgy, ahogy anno, a nemesi családok nyaralásai idején. Azzal a különbséggel, hogy ez már tényleg mindenkinek szól.