Anno viaszérés idején arattak

2019.07.08. 16:00

Kéziarató-bemutatót tartottak Sárszentágotán

Az esemény jól reprezentálja a falu mezőgazdasági mivoltát.

Majer Tamás

Az önkormányzat és a Csillagfürt Nyugdíjas Klub által szervezett programon résztvevő aratók énekszó mellett vonultak át a sportpályától a falu határában lévő búzatáblához. – Az eszköz a kasza. Kaszával vágják az álló búzát – nem rendre!, hanem – az álló búzára. A marokszedők sarló segítségével gyűjtik, valamikor a búza saját anyagát használták, de most, jelenleg manilamadzaggal dolgoznak az asszonyok – magyarázta kérdésünkre Takács Béla, aki fél szemmel az aratók mozdulataira is figyelt, hátha kell nekik segítség. – A kaszához illik lenni egy tokmánynak – folytatta, s elővette zsebéből a nevezett alkalmatosságot. – Ebben van a kaszakő: időnként bizony meg kell fenni a kaszát. Ebben a tokmányban víznek kell lennie, mert ugye a száraz kő nem megfelelő. Egyébként, ha nincs más, a harmatos fű is ad némi nedvességet – tette hozzá.

Másodszor rendeztek hagyományőrző aratást Ágotán Fotó: NN

– Az asszonyok kepébe, illetve keresztbe rakják a búzát. A kepében 14, a keresztben 18 kéve van. Nyilván a hagyományos kézi aratásnál nem ilyen érettségi fokkal aratták a búzát – mondta tovább Takács Béla. – Annak idején viaszérésben történt a kézi aratás, amikor még puha volt a szem. Hiszen a kepében is érett. Utána ezeket a kepéket lovas szekérre rakták, bevitték a házhoz, vagy a szérűskertbe, és ott kicsépelték – ismertette.

– Második alkalommal rendezzük meg az aratóbemutatót, egy nagylóki meghívásnak eleget téve hoztuk volt magunkkal az ötletet: ez gyerekjáték, egy viszonylag olcsón megoldható közösségi rendezvény lehetősége rejlik benne, s jól illeszkedik Sárszentágota mezőgazdasági település mivoltához – nyilatkozta Sebestyén Zoltán polgármester.

 

A gyerekjáték kifejezést használta a faluvezető. No, az egyre magasabbra kapaszkodó nap sugaraiban dolgozni nem volt az, bár nem egész táblát kellett levágnia a százfős aratócsapatnak, csupán 500 négyzetmétert.

A 91 esztendős Márta Ferenc belefeledkezett a mun­kába.

– Benne nőttem fel. Gyerekkoromban nagy tarlón is arattam. Ez mindig nehéz munka volt. A kaszálók mellett két marokszedő, egy kötélcsináló és egy kötöző dolgozott, aki bekötötte a kévét – emlékezett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában