Ezt érdemes tudnia a cascóról!

A legtöbb biztosító csak reklámozni szeret és beszedni díjakat, de amikor megtörténik a baj, vonakodik. Nemcsak a fizetés megy nehézkesen, de némelyik cég esetében a telefonok felvétele is. Amikor köttetni akarnak velünk, olyankor sokat tudnak keresni és telefonálni, ajánlatokat tenni, de kár esetén az ellenkezőjére fordul a trend és mi kezdjük el őket hívogatni, könyörögve, fenyegetőzve. Persze a probléma tovább bonyolódik, mikor alkuszokon keresztül, akár online történik a szerződés megkötése, illetve esetleges módosítása. Egyik olvasónk például fel akarta mondani a cascót, mert öregszik a kocsija, és drágállta a díjat.

Amíg a szerződés él, addig az abban foglaltak kőbe vésettek

Történt ez két héttel a szerződésben foglalt fordulónap előtt. Azt a választ kapta, hogy a fordulónapot megelőzően 30–60 nappal mondhatja fel csak a biztosítást. Mivel ezt nem akarta elhinni, több helyre is fordult, de hiába. A biztosítók érdekvédelmi szervezete, a MABISZ megerősítette az információt. Eszerint a határozatlan időre kötött szerződés felmondásának a biztosítási időszak lejárta, vagyis a fordulónap előtt 30 nappal meg kell érkezni a biztosítóhoz. A szerződések apró betűinek áldozatai ilyenkor a legkézenfekvőbb megoldást akarják választani, vagyis hogy jó magyar módra passzív rezisztenciába vonulnak.

Ez ebben az esetben annyit tesz, hogy nem beszél senkivel, nem fizet senkinek. Az újabb biztosítási időszak csekkjét ki sem bontja, tehát megszakít minden pénzügyi és diplomáciai kapcsolatot korábbi szerződött partnerével. A struccpolitika talán csak a nagytestű futómadár esetében működik, ugyanis ez a hozzáállás nem oldja meg a gondokat. Ha elfogadjuk, ha nem, a későn lemondott, illetve lemondani akart szerződés továbbra is él. Amennyiben csak két héttel a biztosítási évforduló előtt érkezik meg a felmondás, akkor a szerződés felmondása csak a következő biztosítási évfordulóra hatályosul, vagyis a szerződés egy további biztosítási időszakra hatályban marad.

Az, hogy a szerződést egyoldalúan felbontjuk, és utána ugyanúgy kell fizetni, de közben a biztosító nem fizet kár esetén, csak városi legenda.

Ha az aláírt megállapodás érvényben marad, akkor mindkét fél köteles a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesíteni. Ennek megfelelően a szerződő köteles az esedékes díjat megfizetni, akár bankon keresztül, akár csekken. A másik oldal is kötelezett, ennek megfelelően a biztosító továbbra is casco biztosítási fedezetet vállal a gépjárműre, ha a szerződés szerinti biztosítási esemény bekövetkezik. A MABISZ válaszaiból kiderül, hogy a magyarországi casco penetráció jelentősen elmarad a nyugat-európaitól. Ennek okai leginkább az autók relatív magas átlagéletkorában keresendők. Jelenleg a forgalomban lévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező gépjárművek megközelítőleg 17–18 %-a rendelkezik casco biztosítással is. A díjak megállapítása során a biztosítók saját, több évet tartalmazó adatbázisuk alapján határozzák meg. Ezekben szinte minden tényező szerepel, legyenek azok a gépjármű adatai, vagy az emberi tényezők, mint az életkor és a lakóhely.

A tarifák megállapításakor befolyásoló ismérv lehet a kármentes előzménybiztosítás is, de a díjképzés kiindulópontja a legtöbb esetben a gépjármű új, illetve egykori új értéke.

A fent sorolt bonyolult paraméterekből adódik, hogy a díjak jelentős eltérést mutathatnak. A legkisebb kategóriájú gépjárművel, kármentes előzménnyel rendelkező, kedvező kockázatot jelentő ügyfelek már 30 ezer forintért is tudnak casco biztosítást kötni. A valamennyi gépjárműkategóriát figyelembe vevő átlagdíj 96 ezer 900 forint körül alakul. Ez nem kevés pénz, de a casco biztosítás arra vállal kötelezettséget, hogy a gépjárműben keletkező, a szerződési feltételekben rögzített biztosítási események bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújt, függetlenül attól, hogy a kár kinek a hibájából következett be. Az olvasói panaszt tehát megválaszoltuk, de nem biztos, hogy számára elfogadható a végeredmény. Ha ez így van, akkor érdemes bemenni személyesen a biztosítóhoz, rendezni a vitás helyzetet. Amennyiben a biztosító munkatársai nem tudják az ügyfél felmerülő problémáját vagy szolgáltatási igényét megnyugtatóan rendezni, akkor az elégedetlen fél panasszal élhet, akár szóban, írásban, elektronikus levélben vagy akár online bejelentéssel is. Megtörténhet, hogy az adott biztosító elutasítja a panaszt, ám ebben az esetben írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

Mi van például akkor, ha valaki éppen meg akarja szüntetni a meglévő szerződést?

Ha a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatosan alakul ki jogvita, akkor a bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. Abban az esetben is megszűnhet a szerződés, ha eladják a biztosított autót, ez az érdekmúlás, és úgy is, ha nem fizetik az esedékes díjat a biztosító felszólítása ellenére, az általa adott póthatáridő végéig. Ha az utóbbi eset forog fent, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ám itt megvan az esélye, hogy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Remélhetőleg ide minél kevesebben jutnak el.

Tartsuk be a határidőket, megelőzve az efféle bonyodalmakat. Ha időben megtesszük a megfelelő lépéseket, akkor az érvényes felmondást követően a gépjármű üzembentartója bármely biztosítónál köthet új szerződést. A fedezet folyamatos biztosítása érdekében célszerű az új szerződést a felmondott szerződés megszűnését követő nappal indítani. A gépjármű-tulajdonosok népes táborában, csökkenő számban igaz, de akadnak még olyanok, akik megpróbálnak visszaélni a cascóval. Talán a legsúlyosabb, mikor szándékosan idéznek elő káreseteket. Ha nem fizet a biztosító, annak mindig van valami magyarázata. Leginkább az, hogy az esetek vizsgálata során kiderül, hogy a bejelentett kár nem minősül a szerződés szerinti biztosítási eseménynek, de az is megeshet, hogy maga az esemény nem a szerződés hatálya alatt következett be. Ezek csak kiragadott példák, valójában számos olyan körülmény merülhet fel, amely a biztosító mentesülését eredményezi.