2019.06.04. 07:25
Nincs még egy ilyen nemzeti ereklye, mint amilyen a miénk
Hangulatában is emlékezetesen jól sikerült esemény volt az első városi Szent Korona Nap – arról nem is beszélve, hogy mennyi mindent tanulhattunk, és milyen remek emberekkel találkozhattunk!
A Szent Korona hű mása, Lőrinczi Konrád és az egyik szervező, Kásás Margit
Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap
Selmeczi Géza evangélikus lelkész áldásával kezdődött a Szent Korona Napja szombaton délelőtt tíz órakor az evangélikus templomban. A lelkész rövid bevezetőjében emlékeztetett arra a különleges misztériumra, amit a magyaroknak a Szent Korona jelent. Mint mondta, ez az egész magyar nemzet legértékesebb és legjelentősebb kincse, tárgya, eszköze. Megjegyezte: úgy tűnik, mintha a koronán álló kereszt ingadozna, s ebben mintha a mai kereszténység sorsára emlékeztetne – de a kereszt nem dőlhet el, nem szakadhat el attól az alaptól!
A koronázási ékszer csaknem ezer esztendeje történelmünk részét képezi
Ezután behozták a templom fő termébe a Szent Korona, a jogar és az országalma hű másolatát, amelyeket Hummel Gizella ötvösművész készített. Az egybegyűltek Vesztergám Miklós tárogatóművész kíséretével énekelték el a Himnuszt, majd Selmeczi Géza olvasta fel a rendezvény fővédnökének, Dorkota Lajosnak a Szent Korona Napra írott üdvözletét. A korona, írta Dorkota Lajos, amit a titkok koronájának is neveznek, s ami minket, magyarokat összeköt, állami, jogi és szakrális jelkép, nemzeti ereklye, amiről sokáig nem tanítottak az iskolákban, tehát ma beszélnünk kell róla, hiszen ez a világ keresztényeinek legfőbb jelképe!
Cserna Gábor polgármester köszöntő beszédét Lőrinczi Konrád önkormányzati képviselő olvasta fel. Tolmácsolta a városvezetés köszönetét a szervezőknek, majd hangsúlyozta: nincs még egy olyan nemzet a Földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének akkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint mi, magyarok a Szent Koronát. A Szent Korona a szuverén, keresztény magyar állam jelképe, a magyar történelem legbecsesebb emléktárgya, a legrégebben használt, mind a mai napig épségben maradt királyi fejék Európában, amely csaknem ezer esztendeje tartozik hozzá történelmünkhöz, s amellyel ötvenöt királyunkat koronázták meg. Ez a jelkép fogja össze egy nagy egységgé a magyar államot és a magyar nemzetet.
Farkas Lajos, az Intercisa Múzeum igazgatója bevezetőjében hangsúlyozta: a korona több mint királyi fejék, állami, keresztény jelkép, amely életünk minden szintjét áthatja, és elválaszthatatlanul kötődik a magyar földhöz. Nem véletlen, említette meg, hogy például mind a mai napig aranykoronában számoljuk a termőföld értékét.
A rendezvényen előadás hangzott el Vesztergám Miklóstól Első lépcsőfok a Szent Koronához címmel. Komlóssy Zsuzsanna a magyar szakrális ereklyékről (a koronáról, az országalmáról, kardról, palásról, jogarról, sarukról és kesztyűkről) beszélt. Schmidt Irén a koronázás szertartásrendjéről tartott előadást. Fehér András a Szent Korona kutatásának új eredményeit ismertette, mérnöki szemmel. Tóth Judit Modernitás és Szent Koronatan címmel tartott előadást. Az összegző beszédet Fehér András mondta el.